Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palota használat szerinti összetevői
6. kép. A palota funkcionális részei (a szerző szerint) 1 - a magánlakosztály a kápolnával, 2 - gazdasági, kiszolgáló részek, 3 - reprezentációs szárnyak (a - 11-15. század, b - 15. század második fele) zet számára, a magánszféra felé haladva egyre szűkülhetett a bejutás lehetősége. Például a magánlakosztályhoz csatlakozó konyha még sokak számára bejárható lehetett, de csak szabályozott keretek között. A szolgáló személyzet forgalma és a gazda és a vendégek forgalma lehetőleg elkülönült, de az építmény adottságaiból eredően nem következetesen. A vendégek közül csak néhányan élvezhették a gazda személyes vendégszeretetét, mint ahogy erről a Mátyás tetteit méltató Galeotto Marzio írt: Úgy esett éppen, hogy a királynak Esztergomon át vezetett az útja, és a püspök vendége volt. ...De hogy rövid legyek, készült a királyi vacsora, mégpedig fűtött helyiségben, mivel éppen tél volt. ...A király parancsára meghívták tehát Gattit, és odaültették a király asztalához, ahol a tudományokban képzett pécsi püspök és az esztergomi érsek (mind a kettő János), meg egy másik püspök, aztán Thuz János és Galeotto ült.8 - Tehát a szöveg szerint a „zártkörű rendezvényen” hét személy volt az asztalnál. A nagyobb rendezvényeket abban a teremben tartották, amelyről a reneszánsz történetíró, Bon- fini azt jegyezte meg, hogy száz asztal is elfért benne! Ez a díszterem külön szárnyat alkotott a palotaegyüttesen belül, így nem volt akadálya annak, hogy a vendégsereg könnyen megközelítse. A kiegészítő épületszárnyak, amelyek a lakosztályt és a nagytermet körülvették, alkalmasak voltak a vendégek és a személyzet elszállásolására. Gondolni kellett a személyek ellátására is, amelyet még a román kori palotából örökölt, és a toldások, bővítések során létrejött raktárak segítettek (6. kép). 10