Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)

VIII. A trencséni csata

csatasor, nem voltak tisztek, akik" parancsoljanak, de katonák sem, akik engedelmeskedtek volna a parancsnak. Fejetlenül menekült mindenki a német vasasok kardcsapásai elől. Rákóczi a közeli erdőben tudta meg, hogy minden elveszett, »Másnap — írja Emlékirataiban — K istapo lcsán y ra értem, ahol a gyalogsági ezredesek összegyűltek, s elmondták nekem, begy minden csapatunk szétoszlott, az erdők és hegyek közé menekült«.

A trencséni csatában 3000 kuruc katona esett el, 400 került fogságba, 14 ágyút, 40 zászlót vesztettek. Ez felmérhető veszteség volt, de sokkal nagyobb, szinte felmérhetetlen veszteségnek számított a kuruc sereg teljes szétszóródása.

Bottyánt mélységesen lesújtotta a csatavesztés híre, minden igyekezetével azon volt, hogy a válságos napokban segítsen, amennyire tud. A menekülő, lézengő emberek nem tudták biztosan, hogy mi van a fejedelemmel. Bottyán Nyitra- szerdahelyre érkezve hallotta a menekülő ezredtöredébek embereitől, hogy Rákóczi valószínűleg ebben a helységben van. Kétkedve fogadta a bírt, hiszen a városban egyetlen őrrel sem találkozott, és hihetetlen volt számára az, hogy a fejedelem körül levő tisztek ennyire nem törődnek már semmivel. Mikor az első menekülőkkel találkozott, már felébredt benn» a szemrehányás. Ez az őrizetlen, teljesen nyitott táborhely- láttára komoly felháborodássá fokozódott. A fejedelem szállásán azután heves kifakadásban tört ki belőle az elkeseredést miért kezdett Rákóczi harcba a legjobb csapat, a Bottyán- ezred távollétében! Ha a tapasztalt és határozott Vak Bottyán ott van, bizonyára nem történt volna meg ez a szégyenletes vereség. A megtörténteken azonban segíteni már nem lehetett.

Bottyán erős őrséget állított a város körül, a Nyitra folyó liídjához is csapatokat küldött. A fejedelem — a körülötte levő tisztekkel hosszú tanácskozásba kezdett, miközben a gya- log ezredesek szekéren hozták a megmentett zászlókat, s jelentették, hogy azok a hajdúk, akik nemrég még olyan fegyelmezetten meneteltek ezek alatt a zászlók alatt, most valahol a trencséni erdőségekben úttalan utakon bújdosva próbálnak falujukba hazajutni.

90