Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)
III. Kuruc seregek élén
sen jönnek' zászlaja alá. A megbecsülés, mellyel fogadták' és a katonák részéről megnyilatkozó erős ragaszkodás nem volt hiábavaló. Bottyán rövidesen megmutatta, hogy méltó a nép bizalmára. _ É rsekújvár ostroma volt az első vállalkozása, melyben Bottyán mint kuruc tábornok részt vett. A Garam-vidék kulcserősségének megvívása fontos ügye volt a kurucoknak. Ha Érsekújvár Rákóczié, akkor a Vág és Garam vidékére labanc csapat be nem teheti a lábát. Minden felvidéki hadjáratnak stratégiai támpontja volt ez a vár. Rákóczi — mivel tudatában volt Érsekújvár jelentőségének — alaposan felkészült az ostromra. A vár azonban könnyen — minden vérontás nélkül került a kurucok kezére. Az őrség egyrésze magyar volt? s a helység lakossága is a kurucokhoz húzott- November 16-án az éjszaka leple alatt indult a hajdúság a betömött árkokon keresztül a bástyák alá. Mikor ostrom 1 étráikon a bástyákra hágtak, az őrség nemcsak, hogy nem tüzelt, hanem maga is segített az ostromlóknak bejutni a várba. Még Harth tér- parancsnok 70 németje is kézenfogva húzta fel a hajdúkat a bástyákra. A vár feladásában az érsekújvári bíró, Bogyó Ferenc volt az első. Axmann ezredes, a császári várparancsnok, a piactérre hadirendben felvonuló hajdúkkal szemben semmit sem tehetett; kénytelen volt megadni magát. A bejutott hajdúk az őrséggel együtt nyitották meg a várkapu* kát, melyeken keresztül »a várra csak úgy omlott« a sok kuruc. Az ostromot valószínűleg Bottyán vezette, mert Koli- novics — a Rákóczi szabadságharc korabeli krónikása — megjegyzi, hogy az ostrommal ejtett rabok Bottyán János foglyai lettek. Bottyán nevezte ki — a fejedelem jóváhagyásával — a várőrség parancsnokává Ilosvay Imre ezredest is. Ettől kezdve évek hosszú során át kuruc zászló lengett az érsekújvári váron. Bottyán ezután a Nagy-Alföldre száguldott seregével. A fejedelem a Duna-Tisza köze vezénylő tábornokának nevezte ki. A rácok garázdálkodtak, fosztogattak ezen a vidéken, aki* két Bécs bujtatott fel a magyarok ellen. Ha a császári csapatoknak valahol rosszul állt a dolguk — mint most a Felvidéken — akkor a császári hadvezetés a rácok bevetésével igyekezett mentesíteni a bajba jutott német sereget. Jól tudták,