Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)

III. Kuruc seregek élén

hogy Rákóczinak nincs olyan hatalmas hadserege, Hogy az ország különböző vidékein egyenlő erővel tudjon küzdeni, a mindig oda vezényli legerősebb csapatait, ahol a legnagyobb baj van. A rácok megjelenése pedig azt jelentette, hogy azon a vidéken, ahol rabló csapataik felütötték a fejüket, kő kövön nem marad. A falvakat felgyújtották s a lakosságot minde­néből kifosztották. Aki a kezük közé került, azt válogatott kín­zásokkal gyötörték halálra. Rákóczi kiáltványban próbálja a hangzatos szavaktól elvakított rácokat meggyőzni a való­ságról. »A magyar szabadság mellett a rácok szabadságát is kívánjuk helyreállítani« — írja a fejedelem. Szabadságukat — melyet mint a magyar szabadságot is — a német erőszak cltapodott — »régi kívánatos boldog állapottyára akarjuk visszahozni«. Ne harcoljanak hát a rácok a kuruc hadak ellen, hanem álljanak közéjük. A rácok azonban nem hallgatták meg a fejedelem szózatát és tovább pusztították, rabolták a falva­kat. Rákóczi Bottyánt nevezi ki a »Rácz Hadak« vezérének. A szabadságharc folyamán többször küzdött ráe csapatokkal, s ezek babonás félelemmel gondoltak Bottyánra. Az első csa­ták után elegendő volt Bottyán nevét kiejteni, máris fejvesz­tetten menekültek. Bottyán seregével most is Titelig üldözte a rácokat, majd megakadályozta az élelem szállítást Szegedre és Péterváradra. Pétervárad és Buda között a Duna biztosí­totta az összeköttetést. Most ez az összeköttetés teljesen meg­szakadt, mert Bottyán Soltnál erős sáncokat emelt. Ezzel a Dunaföldvár és Solt közti átkelést is lehetővé tette. Vak Bottyán egyelőre rendet teremtett a Duna-Tisza közén, s most lovasságával ismét a Felvidékre sietett. Rákóczi 1704 decemberében körülzárta Lipótvárat, a csá­száriak nyitramegyei erősségét. Bercsényi ugyanekkor kisebb sereggel a morva határszélen portyázott. Közben a fejedelem megtudta, hogy Heister tábornagy 19—20 ezer főnyi sereggel készül a vár felmentésére. Rákóczi elhatározta, hogy nem engedi Lipótvárig nyomulni, hanem Nagyszombat környékén a nyílt mezőn kényszeríti harcra a császáriakat. A morva határszélen portyázó Bercsényit is maga mellé rendelte, b Bottyán is megérkezett az Alföldről. így a kuruc sereg lét­száma is akkora lett, mint a császáriaké: 19—20 ezer fő. Az erőviszonyok egyenlőek voltak, a terep a kurucoknak kedve­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom