Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

20 A keresztény fegyverek súlyos csapásai végre meg­törték a török hatalmát és a bécsi, érsekujvári és a pár­kányi diadalok után Lothringern Károly herczeg és Szo- bieszky János lengyel király mindenkorra megszabadították Esztergomot a töröktől (1683 okt. 26-27). A múlt század elején II. Rákóczy Ferencz kurucz vezér elfoglalta a várat a császáriaktól (1706J, de 14 nap múlva Stahrenberg és Pálfy vezéreknek átadta. Az ennyi zaklatáson keresztülment város a királyhoz való hűségének jutalmául megkapta a szabad királyi városi czímet (1708). A szabadságharcz napjai alatt Esztergom közelében Nagy-Sallónal vívott a győzelmes magyar sereg Görgei vezérlete alatt nevezetesebb ütközetet. Ez esemény emlé­két hirdeti a Sz. Györgymezó határában levő honvédtemető, melyen az Esztergom által felállított emlékkő e felíratott viseli: „Nyugosznak ők a hősfiak dúló csaták után.“ Száz hetvenöt osztrák katona nyughelye, Kiket a felebaráti szeretet sebjeiben ápolt, és a magyar nagylelkűség, hősei sirgödrébe temetett. 1848—1849. Esztergom a haza védőinek. i86r. ESZTERGOM SZAB. KIK VÁROS PECSÉTJE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom