Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése
21 Géza fejedelem családja az általa épített keresztény templomban vette fel a keresztséget; ugyanabban volt sz. István megkoronáztatása is. E templom utóbb tűzvész áldozata lett, s helyén Jób érsek román stylben pazar fénynyel másik templomot emelt. Széchy Dénes bibornok-érsek azon fáradozott, hogy a régi kis templom helyébe nagyobbat emeljen ; mi a főnemesek áldozatkészsége folytán sikerült is. Maga Hunyady János is jelentékeny összeggel járult hozzá. A török uralom idejének azonban e templom legszebb részét mecsetté alakították, a többit pedig elhanyagolták. E romok helyén Mária Terézia egy csinos templomot építtetett, de azt 1820-ban lebontották, hogy helyet adjon a mostani pompás székesegyháznak. Ennek alapkövét 1822-ben Rudnay Sándor prímás- tette le; utóda Kopácsy József folytatta az építkezést, Scitovszky János 1856. aug. 15-én fölszentelte; Simor János pedig az építést befejezte.*) E templom nevezetesebb kincse: a kincstár, nagy becsű műremekei, a föoltárkép, a sz. István és Krisztus kereszthalála kép, a Bakacs-kápolna, a Pázmány-szobor, dombormüvek úrkoporsó stb. A várbástya falai közt azon ősrégi kápolna érdemel figyelmet, melyet Sz. István király tiszteletére Simor Janos bíboinok érsek nagy fénynyel megújíttatott. Táth, a Duna mellett fekvő falu, Esztergomtól 8 kilométernyire; határa sík és termékeny. Nyerges-Újfalu, kellemes fekvésű község. Van itt postahivatal, gőzhajó állomás, kórház, czement- és téglagyár. JJegyeiből vörös és zöldessárga márványt és kőszenet ásnak. Határában van Pusztamaróth érseki birtok. *) A bazilika tervét Hühner bécsi műépítö készítette. rr-.-J .„J
