Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

89

villamos ellátása volt. Ez elgondolással épült ki az esztergomi 15.000 Voltos, a lábatlani 35.000 Voltos, a komáromi és a piliscsabai 15.000 Voltos távvezetékünk. Ma a lábatlani cementgyárban, mint legnagyobb fogyasztón kívül, a dunamenti ipartelepek Komáromig, Esztergomtól Visegrád, Dunabog- dány, Nagymaros, Szob, Zebegényig, továbbá Zsám- bék, Bajna községekkel összesen két megyei város és 30 község áramellátása biztosítja centrálénk terhelésének egyenletességét, mely évi 32 millió Kwó. áramtermeléséből 4'4 millió K\vó.-t ad át ez idegen szükséglet fedezésére (76. sz. ábra).

Természetesen a kiterjedt hálózat karbantartása, az árameladással járó adminisztratív munka ellátása tülnőtte a bánya apparátusát, s így annak mozgékonyságát biztosítandó, az áramelosztás céljára 1922-ben a Dorog- vidéki Villamossági R.-T., majd 1930-ban a Hungária Villamossági R.-T. alapításával külön szerv kapcsolódott be.

Auguszta-aknánknak 1905. évben történt telepítésénél felmerült már a gondolat, hogy a szénmedencében lévő sok mészkő előfordulás az ország kő- és égetett mészsziikségle- tének kielégítésére is használtassák ki, s így az volt a terv, hogy a csolnoki Henrik-hegy mészkövét fejtjük, s az Auguszta- aknai kötélpálya egy hozzárakodó állomás létesítésével hozza azt le a dorogi állomás közelében építendő mészégető kemencéhez. A szállítás ne71. ábra. Bányaigazgatósági épület.

72. a ábra. Dorogi villamosközpont kazánháza.

72. b ábra. Dorogi villamosközpont látképe.