Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

86

62. ábra. Reimann-altáró bejárata.

63. ábra. Dorogi munkásfürdő.

64. ábra. Dorogi műhelyek.

alatt a bizalmi testület annak nagy részét napszámos emberekkel töltötte meg, a természetbeni ellátás nyújtotta biztos megélhetés miatt idehozta mindenki hozzátartozóit, távolabbi rokonait, úgyhogy a gyászos korszak elmúlása után termelésünk fokozhatása céljából 56 új házban 170 munkás- és 2 tiszti lakást, majd 1922-ben 13 házban 25 munkás- és 4 altiszti lakást kellett építenünk (67. ábra) ezzel kapcsolatban 4 tantermes iskolánkat 11 tanteremre kellett bővítenünk, míg 1923-ban további 2 tiszti lakással bővítettük kolóniánkat.

1924-ben épült a munkásotthon (68. számú ábra), majd a további szaporulatnak megfelelően iskolánkat 1928—29-ben egy új 4 tantermes iskolával (69. sz. ábra) kellett kiegészítenünk, mellyel kapcsolatosan 3 új tanítói lakást, a munkásotthon megépítésével felszabadult régi korcsma helyiségből 2 óvodát, továbbá 1930-ban egy harmadik új óvodát építettünk (70. sz. ábra).

A kolóniánk mai állapotát a 39. sz. rajz mutatja.

A bányaigazgatóság adminisztratív munkája a társpénztár, a számosztály feladatainak szaporodásával mindinkább bővül, úgyhogy a régi irodában elhelyezhető nem volt. Ezért 1921—22-ben új, kétemeletes irodaépületet emeltünk (71. sz. ábra), a régi irodából pedig vendégszobákat, tisztviselőink részére lakásokat készítettünk.

A termelés fokozásával, a távolságok és mély-