Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

87

ségek növekedésével villamos centrálénk bővítése is szükségessé lett, mely 1919-ben egy új 5500 LE., majd 1925-ben 1 darab 10.000 LE. turbogenerator- ral bővült a megfelelő kazántelep bővítésével együtt (72. a és b sz. ábra).

A villamos centrále mellett építettük fel kísérleti telepünket a szénlepárlására, melyről külön fejezetben emlékezünk meg.

Széntermelésünk emelésével, s az általánosan bevezetett energia gazdálkodással kapcsolatiján nehézségek mutatkoztak az aprószén elhelyezésénél. Megoldást igazgatóságunk úgy keresett, hogy a kisebb értékű aprószén fuvardíját igyekezett mérsékelni, s így annak nagyobb piacot teremteni. Miután azonban a H. E. V. elzárkózott e kényszerű törekvés elől, 1927-ben az olcsóbb vízi szállítást lehetővé teendő, szénosztályozónktól a vasúti vágány- zatot gummi szállító szalaggal áthidalva a Dunához kötélpályát építettünk, mely 5’7 km. hosz- szúságban 24 óránként 100 vagon szénnek leszállítására képes. A kötélpálya feladóállomásán megfelelő, 50 vagon szén tárolására alkalmas bunker létesült (73. és 74. sz. ábrák).

A villamos centrále fejlesztésével a vízkérdés miatt állandó kívánalom volt, hogy az mindenkor képes legyen azonnal nagyobb erő kifejtésére s ezért olyan állandó terhelés lehetőségét kerestük, mely alkalmas a bányaüzem okozta csúcsterhelések kiegyenlítésére, de egyúttal bármikor lekapcsolva, a centrále egész

66. ábra. Dorogi kórház és főorvosi lakás.

67. ábra. A szénosztályozó és villamosközpont látképe.

65. ábra. A dorogi kórház felszentelése.