Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

87 ségek növekedésével vil­lamos centrálénk bővítése is szükségessé lett, mely 1919-ben egy új 5500 LE., majd 1925-ben 1 darab 10.000 LE. turbogenerator- ral bővült a megfelelő ka­zántelep bővítésével együtt (72. a és b sz. ábra). A villamos centrále mellett építettük fel kísér­leti telepünket a szénlepár­lására, melyről külön feje­zetben emlékezünk meg. Széntermelésünk eme­lésével, s az általánosan bevezetett energia gazdál­kodással kapcsolatiján ne­hézségek mutatkoztak az aprószén elhelyezésénél. Megoldást igazgatóságunk úgy keresett, hogy a ki­sebb értékű aprószén fu­vardíját igyekezett mérsé­kelni, s így annak nagyobb piacot teremteni. Miután azonban a H. E. V. elzár­kózott e kényszerű törek­vés elől, 1927-ben az ol­csóbb vízi szállítást lehe­tővé teendő, szénosztályo­zónktól a vasúti vágány- zatot gummi szállító sza­laggal áthidalva a Duná­hoz kötélpályát építet­tünk, mely 5’7 km. hosz- szúságban 24 óránként 100 vagon szénnek leszállítá­sára képes. A kötélpálya feladóállomásán megfe­lelő, 50 vagon szén tárolá­sára alkalmas bunker léte­sült (73. és 74. sz. ábrák). A villamos centrále fejlesztésével a vízkérdés miatt állandó kívánalom volt, hogy az mindenkor képes legyen azonnal na­gyobb erő kifejtésére s ezért olyan állandó terhe­lés lehetőségét kerestük, mely alkalmas a bánya­üzem okozta csúcsterhe­lések kiegyenlítésére, de egyúttal bármikor lekap­csolva, a centrále egész 66. ábra. Dorogi kórház és főorvosi lakás. 67. ábra. A szénosztályozó és villamosközpont látképe. 65. ábra. A dorogi kórház felszentelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom