Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
59 azzal össze is kötöttünk. Az oligocén telep itteni kifejlődése, az annak folyosóiból mélyített fúrólyukkal elért eocén telep adta az impulzust ahhoz, hogy Reimann-akna folytatásaként az V. sz. akna mélyítésével keressük a legközelebbi új feltárás lehetőségét. Az „F“-mező —40 m szintjéről mélyített ereszke s az V. sz. akna —120 m szintben kiépített rakodójáról indult folyosónak lyukasztása lesz e bányamező feltárásának megkezdése. 37. ábra. Az V. sz. akna telepítésénél arra is gondoltunk, hogy Csolnok községhez közel feküdvén, a csolnoki munkások beszállítására is szolgáljon, kik így a legrövidebb úton kerülhetnek munkahelyeikre. Reimann-akna további fejlődése Liget-hegy felé várható, hol néhány fúrással 50 millió q-ra becsült szénvagyonnal rendelkezünk ca. 150 m-rel a tenger színe alatt. E szénvagyon feltárása az „S“-mező —60 m-es szintjéről, valamint a „K“-mező felől fog megindulni. Megközelítése, szállítása, légvezetése a mélyítés alatt álló VI. sz. aknával lesz biztosítva, mely akna a Reimann-altáróhoz nyer közvetlen kapcsolatot annak Miklós-fékakna felé építendő elágazása útján.
