Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
60 A VI. sz. akna helyére lemélyitett fúrólyuk a széntelepet 190 m-rel a tenger színe alatt tárta fel, s így a nagy mélység (420 m), valamint a tekintélyes szén- vagyon miatt és a munkásbeszállás gyors lebonyolítása céljából az aknát 4 60 m átmérővel falazzuk s emeletes kasszállításra rendezkedvén be, 475 LE szállítógéppel kívánjuk felszerelni. A VI. sz. aknához terelődvén néhány év múlva termelésünk súlypontja, a homokvasutat is kiépítjük az akna közelében a homok tárolására legalkalmasabb pontig. A VI. sz. akna tervét a 38. sz. ábrában mutatjuk be. Reimann-akna 1931. év végéig (1917-től) 32,397.600 q szenet termelt, ebből az oligocén telepre esik 5,091.400 q, az eocén telepre 27,306.200 q. Az eocén telepből leművelt terület 309.500 m2, s miután e területen belül 1931. év végén még 14,420.000 q fejthető szénvagyon áll rendelkezésre, ezt a kitermelt szénmennyiséghez hozzáadva, 41,726.200 q hasznos mennyiséggel számolhatunk, 1 m2-re tehát 1348 q szén esik. Ezzel szemben az átlagosan 11 m vastag széntelepből 1 m2-re 143 q jut, tehát az eocén telep fejtési vesztesége — ha az oligocén telep fejtési veszteségét 0-nak vesszük — 5‘7%. Ha a felhasznált tömedékanyagot számítjuk ki, úgy fenti termelésből levonva a sátorkői homokbánya megindulása, tehát az 1923. év március előtti termelést: 4,922.900 q-t, akkor a sátorkői homok használatával kifejtett szénmennyiség 27,474.800 q, a felhasznált homok 1,561.700 m3, vagyis 1 tonna szénre jut 0'568 m3. Visszatérve az 1914. évi szakértő-bizottság munkájára, a főbb kérdések közül a munkástelep építése volt még tisztázandó. ad 6. Reimann-akna tervezetében, mint javaslatot, olvassuk, hogy „munkáskolóniánkat Dorogon építve, centralizálva sokkal jobban lehet felszerelni mindennel, mit a mai kor szociális felfogása megkövetel tőlünk.'1 Eltekintve azonban ez érveléstől, főleg azért érdekünk a munkáskolóniát Dorogra koncentrálni és a munkások beszállítására az altárót felhasználni, mert bányászatunk vándor jellegét így legalább a kolónia nem fogja magán viselni. Mindaddig ugyanis, míg az esztergomi medencében bányászat lesz, ez az altáró fogja annak szállítását lebonyolítani, tehát a dorogi kolónia munkásaink elhelyezésére szolgál akkor is, amikor Reimann-akna területének lefejtésével bányászkodásunk helye attól már kilométerekre távolodik el. Azt a néhány lakást, amely minden üzemnél kéznél tartandó emberek elhelyezéséhez szükséges, az akna közelében építettük fel, a többit azonban a bizottság helyesnek vélte Dorogon megépíteni.
