Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
22 A 12. sz. alatti térkép mutatja be az annavölgyi művelések utolsó fázisát s ha most összeállítjuk Annavölgy termelését az előbbi táblázat szerint, látjuk, hogy a gr. Sándor-, illetve Metternich-uradalmi területen 1800—1914-ig összesen 7,278.980 q szén termeltetett ki, s miután a leművelt terület 184.250 m2, az az egyes telepek szénvastagságával beszorozva 11,900.000 q szénvagyont reprezentált, tehát a feltárt kézzelfogható szénvagyonnak 38%-a kiaknázatlanul maradt. Meggondolandó tehát, hogy e 4,621.000 q szénért, mely a tengerszínt- hez viszonyított aránylag elég magas fekvése folytán a vízveszély szempontjából kedvezőbbnek tekintendő, nem érdemes-e e szénterülettel újból foglalkozni, amikor valamely kényszerítő körülmény ezt indokolja, s éppen ezért a társulatnak feltétlenül érdeke, hogy a Reimann-altárónak Annavölgyig kihajtott, de csak ácsolatban levő része helyrehozassék, s mindenkor készen álljon egy esetleges szükséglet kielégítésére. A nagyobb szállítási távolságot ellensúlyozza a terragium elmaradása, lévén a szén tulajdonjoga a vállalaté, a régi munkák között való drágább feltárás és előkészítés munkáját pedig elviselhetővé fogja tenni a telepek magasabb fekvése s így a vízemelésnek kisebb költsége. A széntelepek előkészítési és fejtési módjáról Pauer Gyula említett munkájából részletesen tájékozódhatunk. Itt csak röviden annyit említünk meg, hogy Annavölgy területén mindenütt tömedékelés nélkül fejtettek, mert egy- egy telep maximális vastagsága 4 m volt. 30 m-ként igyekeztek a főszállító folyosókat a legalsó telepben elkészíteni s azután a telepet 30—40 m távolságban siklókkal táblákra osztották, majd 15—20 m-ként közbülső szinteket hajtottak, s így a telepet pillérekre osztva, hazafelé fejtették, a fejtéseket omlasztva. A fejtés a legfelső telepben kezdődött s néhány hónap választotta el az alsóbb telep pilléreinek kifejtését a felsőbbtől. A bánya életében lényeges haladást jelent 1898-ban az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya R.-T. vállalkozása, mert a bányákat a Kőszénbánya és Téglagyár Pesten cégtől megvásárolva, friss erővel lát annak fellendítéséhez s Annavöl- gyet villamoserővel látja el. Centrálét épít 2 darab 150 LE, 500 Volt feszültségű generátoi'ral, kazánteleppel, s így az összes bányagépek villamos meghajtásával bányászatát modernizálja. Annavölgy termelése, illetve Csol- nok területéről is itt kiszállított szén facsillékben 3 helyen került a külszínre. Vilmos-akna 50 m mélységből emeli ki az alapközién lóerővel odavontatott szenet 30 LE gőzvitlájával. Samu-táró Yilmos-akna szájának +185 m szintjében a magasabb szintek termelését közvetlenül lóvontatással szállítja ki, míg Paula-akna 34 LE-s gőzvitlája annak termelését a 123 m mély aknából kiemelvén, a + 202'8 m magasságban levő külszínre szállítja, honnan siklóval kerül a szén a Vilmos- akna közelében fából épített szénosztályozóhoz (13. ábra). Kétféle csilletípust látunk forgalomban : Vilmos-aknán 600 kg rako- mánysúlyú csillét, míg Paula-akna, ezeket hosszúságuk miatt befogadni nem tudván, 500 kg raksúlyú csilléket használ. Általában azt olvassuk Tschebull- nál, hogy az egész vidék aknái mind
