Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
158 szállító szivattyúinkkal nem tudtunk, a fúrólyuk hirtelen dugult el, mikor a szállított 2 m3 anyagot még erős vákuum mellett nyelte. Tehát nem apadt lassan, fokozatosan a megnyitott üreg befogadó képessége, mint az normálisan történni szokott, mikor egy üreget vagy patakot megtöltünk. Az első kérdésre tehát már az eddigi tapasztalatok után is nyugodtan felelhetünk, hogy az 1 m3 homokhoz adott 100 kg cementkeverék a mi céljainknak tökéletesen megfelel. A nagy mélységeknek a cement kötésére való káros befolyása ellen egyébként legjobb bizonyííék Erzsébet I. aknánk cementdugója, mely 282 m mélyen készült, s tökéletesen zár immár 15. éve. 2. A vízveszély megszüntetéséhez számított anyagszükséglet. Sokkal nehezebb a második kérdés megválaszolása az eddigi adatok alapján. Láttuk már, hogy igyekeztem számítani triaszmészkövünk karsztosodásának fokát, vagyis azt a százalékot, amennyire az abban képződött üregeket becsülhetjük és Grund Alfrédnek a boszniai karsztban eszközölt megfigyelései s számítása alapján azt a mi mészkövünknél 477%-nak találtuk. Ha azonban összes mészkővágatainkat bejárva, figyeljük és számítgatjuk a található karsztosodási nyomokat, a valóságban nem tudjuk e számot 2°/o-nál nagyobbra tenni. Ha széntelepünk alatt általában 20 m-rel számítjuk azt a rétegvastagságot, ameddig a karsztosodást meg kell szüntetnünk, akkor mindenesetre kapunk egy számot, mely tájékoztatást nyújtana a mészkőben található, vízveszélyeinket okozó üregeinkről. Természetesen ez adat inkább csak becsült, mint reálisan számított érték, s amint 50 m-ig lefurva is találtunk még a mészkőben üregeket, éppen úgy számos fúrólyukban egyáltalában nem kaptuk semmiféle repedésnek nyomát sem, tehát nem hiszem, hogy túlságosan tévedünk, mikor e számból kiindulunk és minden m2 felületre 04 m3 karsztüreget számítunk. A számítás helyességét csak évtizedek múlva lesz módunkban ellenőrizni remélhetőleg, amikor egy-egy aknamezőt, a számított mennyiségű cementes homokkal vízmentesítve, zavartalanul le fogunk fejthetni. Megtörténhet természetszerűen az is, hogy7 a beadott anyagot a kitöltendő karsztpatakban nagy, több kilométer távolságra is elsodorja a víz árja, ilyen eset felboríthat minden kalkulációt, de mint a kérdés természetében rejlik, fix számokkal itt soha nem dolgozhatunk, s hogy mégis keressük e °/o számot, azt csak saját tájékoztatásunkhoz látjuk szükségesnek, hogy valamelyes bázisból indulhassunk ki. Számolva tehát a 20 m mészkőrétegben 2°/o karsztosodással, látjuk, hogy Auguszta-aknánk területére Reimann- „ „ Tömedék- „ „ Erzsébet80.000 m8 130.000 „ 40.000 „ 80.000 „ betonanyagot kell előirányoznunk, vagyis kerületünkben összesen körülbelül 330.000 m3 homok és 330.000 q cement lenne az a szükséglet, mely művelés alatt álló bányászatunkat a vízveszély ellen megvédené, s így évi 8,000.000 q szénmennyiséggel számítva, 11 évre biztosítaná termelésünket. Eddig a beadott mennyiségek a következők: Auguszta-akna 30.000 m3 Reimann-akna 23.000 „ Tömedék-akna 37.000 „* Erzsébet-akna 4.200 „ * A Tömedék-aknai mennyiségből 25.000 m3 anyagot cement nélkül adtunk be, s így annak értéke egyelőre problematikus.
