Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
157 1. A cementáláshoz használt anyag szilárdsága. A mészkőbe olyan ponton nem volt még alkalmunk (jobban mondva bátorságunk) behatolni, ahol cementálás történt. Egészen természetes is, hogy mindaddig, míg 100%-ig meg nem győződünk arról, hogy veszély nélkül nyithatjuk fel a mészkő becementáll üregeit, addig a legnagyobb könnyelműség lenne provokálni azt, hogy valamely, esetleg üresen maradt mellékágát a a karsztpataknak megcsapoljuk, mikor annak vizét egyébként talán soha nem kell emelnünk. így a mészkőüregben magában nem volt alkalmunk látni még a cementes anyagot, azonban teljesen megnyugtató az is, amit eddig megfigyelhettünk. Reimann-aknánk +40 m szinti alapfolyosója közelében mélyítettünk le egy fúrólyukat a mészkőbe, melynek iszapolása közben a cementes homokanyag az aíapközle falazata mögé hatolt be, s 120 m hosszban kitöltötte a fedő márgakőzet és téglafal között lévő üregeket. Egy gurílóval a falazat kibontás^ után megvizsgáltuk a fedii kőzetet, s annak minden, egész hajszálvékony repedését is tökéletesen kitöltve, s összeragasztva találtuk a kemény, betonszerű anyaggal. Auguszta-aknában a 382. sz. fúrás (30. sz. ábra) régi, szénben hajtott folyosón hatolt át, melyet később az „U“-ereszkével harántoltunk. Minden fúrólyuknál, mikor a triaszmészkőbe ér, szűkített szelvénnyel 1 m hosszú lyukat fúrunk, s abba a nagyobb átmérőjű béléscső végére csavart kúpos csodarabot beverjük, hogy a béléscső mellett víz vagy iszapanyag ne hatolhasson a bányaüregekbe. Valószínűleg nem tömített teljesen a béléscsőnek e kúpos darabja, s a cementes homok egy része a bánya üres vágatába nyomult, azt teljesen kitöltötte. Az anyag abszolúte jó, kemény homokkőhöz hasonló volt, melyet csákánnyal kellett vágni, teljes garanciát nyújt tehát arra, hogy ezt az anyagot a víznyomás helyéből többé kimozdítani nem fogja. Tömedék-aknában a cementálás és víztelenítés után az aknát a fekütele- pig mélyítettük le, s e fekütelepben (9 m-rel a főtelep alatt) telepített fejtésünkben a szén két padja között egészen 30 cm-ig megvastagodó cementes homokot találtunk megkötve, összeálló homokkő alakjában. (100. sz. ábra.) Tokodon végzett legutóbbi cementálási munkánk nem sikerült, az akna víztelenítéséig hozzáfolyás nem volt, s az ellennyomást levéve, a víz újból betört. Itt nyilván azt mondhatnék, hogy e cementes homoktöltelék nem birta ki a 30 atm. nyomást, felszakadt, s újra utat engedett a víz behatolásának. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a fekü- mészkőbe csak 1133 m3 anyag került be, — és pedig nem azért ilyen kevés, mert a mészkőben lévő üreg megtelt volna, hanem azért, mert eldugult — akkor egész biztosra vehetjük, hogy a barlang vagy patak egy része üresen maradt, s azon keresztül a víz újabb utat talált az akna rakodójához. Mint a tokodi cementálás leírásánál látjuk, itt a felszálló viz miatt speciális nehézségekkel állunk szemben, melyet leküzdeni kisnyomású iszap106. ábra. Samu-aknai fekü telepben talált cementhomok.
