Prokopp Mária: Vitéz János Esztergomi palotája (1975)

Az esztergomi palota e korból származó pontos képét, amint korábban említettük, nem ismerjük. Bonfini is, akinek leírása a legkorábbi és a leghitelesebb, már Mátyás király halála után, Beatrix királyné kíséretében tartózkodik Esztergomban. S ekkor már Ippolito d’Este (1487—97), Beatrix unokaöccse az érsek, aki Vitéz János után éppen a harmadik e méltóságban.

Ippolito d’Este Modenában őrzött számadáskönyvei, amelyeket Voit Pál kutatásai nyomán ismerünk, arra utalnak, hogy Hippolit korában inkább az esztergomi palota belső berendezését gazdagították: kályhák építéséről és főképpen famunkálatokról olvasunk.2 A reneszánsz palota alapvető kialakítása tehát korábban, Vitéz János, majd Aragóniái János, Beatrix öccsének érseksége alatt (1480 -85) történhetett. Bonfini a Rerum Ungaricarum Decades c. művében, miután ismerteti a Vitéz János és Janus Pannonius által 1471-ben Mátyás ellen szervezett összeesküvést, amelynek leleplezése után mindketten hamarosan meghaltak, nem feledkezik el Vitéz érdemeiről, s tettei közül elsősorban esztergomi építkezését emeli ki. Bonfini, Beatrix udvari embere nem tulajdonítaná a hűtlen Vitéz érseknek az esztergomi palota reneszánsz megújítását, ha az Beatrix rokonainak érdeme lett volna. Bonfini a Rerum Ungaricarum Decades IV. kötetének III. könyvében a következőket írja Vitéz Jánosról:

„Vir fűit archiepiscopatui vehementer accommodus, quippe qui triclinium in arcé amplissimum erexit, prominens verő ante triclinium e rubro marmore ambulacrum cüm duplici podio et superbissimum extruxit. Ad triclinii caput Sibyllarum sacellum e fornicato opere acuminatum statuit, ubi Sibyllas omnes connumerare licet. In triclinio non modo omnes ex ordine Ungarie reges, séd et progenitores Scythicos cernere érit. Item caldarias frigidariasque cellás et hortum duplicem, quem xystis excoluit et superiore ambulacro coronavit. Inter utrunque turrim rotundam penes rupem exerit in varia triclinia cubiculaque divisam, variis supra specularibus exornatam, quam neque edicula carere voluit; hanc ipse fere semper inhabitavit, quia Danubio prominens iucundum prospectum et hortorum amenitatem afferebat; locus quidem ad philosophandum et contemplandum nimis idoneus. Divi Alberti basilicam vitriaria tegula, ne igni fórét obnoxia, texit tectumque fastigiatum ad imbres nivesque reiiciendas fecit. Bibliothecam quoque utriusque lingue fecundissimam dicavit.”3 Magyarul:4 ,,Az érseki méltóságra nagyon méltó volt. A várban ő építtetett igen tágas ebédlőt. Az ebédlő elé vörösmárványból pompás, kiugró tornácot - loggiát — emeltetett kettős erkéllyel. Az étterem fejéhez a Sibyllák boltozott kápolnáját építtette, ahol valamennyi Sibylla képét láthatjuk. Az ebédlő falán, sorban, nemcsak az összes magyar király, de a szkíta elődök képei is láthatók. Hideg- és meleg fürdőfülkéket építtetett, továbbá kettős kertet, melyet tetőterasszal díszített oszlopcsarnok vett körül. A két kert között, a szikla mellett, kerek tornyot emeltetett, különböző ebédlő- és lakószobákkal, fenn színes üvegablakokkal díszítve, s a kápolna sem hiányzott. Maga majdnem mindig itt

2 Pál Voit: I oodici modenesi di Ippolito d’Este e le costruzioni edili a Esztergom. Acta Históriáé Artium V (1958) 283—317.

3 A. Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades. Dec. IV. lib. III. 47—48, ed. Fógel —Iványi—Juhász. Budapest 1941.

4 A fordítás Geréb László nyomán: Bonfini: Mátyás király. Budapest 1959.182—83.

256