Prokopp Mária: Vitéz János Esztergomi palotája (1975)
PEOIOPP MÁRIA VITÉZ JÁNOS ESZTERGOMI PALOTÁJA A török háborúk után Vitéz János esztergomi érsek palotájából csak töredékek maradtak fenn, amelyeket az 1930-as és 60-as évek régészeti feltárásai hoztak napvilágra. Ha a tárgyi emlékanyagot a történetírók leírásaival és a XVI. századi forrásokkal összevetjük, akkor főbb vonásokban kirajzolódik előttünk Vitéz János esztergomi palotája. A X -XII. századi román stílusú lakótorony és várkápolna köré a XlV -XV. században jelentős gótikus bővítések kapcsolódtak, amelyeket a XV. század második felében Vitéz János (1462 -72) már reneszánsz elemekkel egyesített késő gótikus stílusban épített át. Vitéz János már fiatalon, 1433-ban Zsigmond császár budai udvarába került mint kancelláriai jegyző. Itt ismerkedett meg Pier Paolo Vergerio neves humanista íróval, aki 1418-ban, a konstanzi zsinat után, Zsigmond meghívására jött Budára, s azóta a királyi kancelláriában működött. Vitéz János számára döntő jelentőségű volt a Vergerióval egyre szorosabbá fűződő barátság. 1441-től, mint váradi prépost, az akkori püspök, Giovanni di Andrea de Dominis de Arbe körül kialakuló humanista csoport tagja volt. Majd 1445-től mint de Dominis utóda ő maga lett — mintegy 20 éven át — az egyre jelentősebb váradi humanista központ vezéralakja. Közben V. László kancellárrá nevezi ki, s így Vitéz János az ország egyik legfőbb politikai és kulturális tekintélye lesz. Híres könyvtárának gyűjtését már Váradon kezdi. Nagy szorgalommal tanulmányozza a klasszikus auktorokat. S bár kétszer is készül itáliai tanulmányútra, sohasem jut el a humanizmus hazájába. Leveleskönyve, amely az 1445 51 közötti, mindössze hat év levelezésének gyűjteménye, meggyőzően bizonyítja Vitéz János humanista műveltségét. Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa, a neves humanista elismerését is kiváltotta az 1455. évi bécsújhelyi kongresszuson a török elleni európai összefogás érdekében tartott beszédeivel. Vitéz János fáradhatatlanul munkálkodott a hazai humanisták kiművelésén. Unokaöccsén, Janus Panno- niuson kívül számos ifjút küldött Ferrara és Padova egyetemeire. — 1465-ben Vitéz Jánost esztergomi érsekké nevezik ki. A váradi humanista központ Esztergomba kerül, és új neves tagokkal bővül, akik közül Galeotto Marziót és a csillagász Regiomontanust kell kiemelnünk. E jeles humanisták közül választja ki Vitéz 1467-ben Pozsonyban, az általa alapított teljes jogú egyetemnek, az Accademia Istropolitanának a tanárait. Az eleven szellemű humanista összejövetelek egyik jellegzetes példáját jegyzi fel Galeotto, amikor Mátyás király is Vitéz János vendége volt az esztergomi várban.1 1 Tibor Kardos: II Simposio di Esztergom. Studi e ricerche umanistiehe italo— ungheresi. Debrecen 1967. 63—80. sz t Í::y1 vj V-y| 1 255
