Prokopp Gyula: Schroth András szobrász (1983)

4- -4 bazilika nyugati hor~i'o'':z~1a Küknél Pál terve szerint (Schreib Ar.írás rézmetszete)

Küknél Pál terve az esztergomi várhegy beépítésére (Schroth András rézmetszete)

szobrász Bécsben művésszé képezte ki magát és nagy ügyességre tett szert. Később a magyar hercegprímái szolgálatába lépett és 1820 körül ott tevékenykedett.

Ez az idő-adat tévesnek látszik. Schrothnak a Rud- nr.y érsek megbízásából készített első munkája ugyanis az a három rézmetszet volt, amelyek Kühnel Pál építész esztergomi tervének megismertetése céljából készültek. Rudnay pedig csak 1822 elején fogadta el Kühnel tervét, a szobrászati megbízásokra pedig még később, 1823 tava3. A bazilika keleti homlokzata Kühnel Pál terve szerint (Schroth András rézmetszete)

szától kezdve kerv.it so*.[3] Schrothnak az esztergomi építkezéssel való szorosabb kapcsolata mindössze kilenc évig tartott. (1823—1S31), Rudnay Sándor érsek halála (1831. szeptember 13.) rtdn ugyanis a királyi kamara vette át az érseki javadalom kezelését és első dolga volt, hogy elrendelje az építkezés félbeszakítását. Eleinte úgy tűnt, hogy csak rövid időre, az átadás-átvétel befejezéséig szüneteltetik a munkát, de végül is évekig, egészen az új érseknek, Kopácsy Józsefnek beiktatásáig (1839. május 2O.) húzódott az építkezés újrakezdése. Schroth András, aki a jelentősebb megbízások elnyerése óta Esztergomban lakott, az építkezés közeli folytatásában bízva továbbra is Esztergomban maradt. Tette ezt annak ellenére, hogy a kamara felbontotta azt a szerződést, amelyben Rudnay 1831 februárjában négy dombannű készítését bízta Schrothra, de Schroth még nem kezdett hozzá ehhez a munkához. Ez a megbízás Sooo forintot jelentett volna Schroth számára.

A várakozás éveiben Schroth főként Pannonhalma számára dolgozott. Emellett befejezte az esztergomi kerek templom domoórsrikcrcrátát, amelynek egy része még Rudnay éleiében elkészült. Ekkor festhette az épülőfélben levő esztergomi bazilika olajképét is, amelyet az 1S37. évi bécsi kiállításon'bemutatott. Ha nem is a bazilika építésével, de az érseki uradalommal való kapcsolatára utaló utolsó adatunk iSsS-ból való. Schroth ekkor (már újra bécsi lakos) ajánlatot-te.it az érsekség mindkét pozsonyi palotáján szükséges szobrászmunkák elvégzésére. Sor kei ült-e erre á munkára, arról nincs adatunk.

Életének 1838. utáni éveiről még kevesebb adatunk van. 1844-ben rajzokat készített egy morvaasrszági templom újjáépítéséhez, amely' munkának Pietro Nohfle, a bécsi Hofbauamt igazgatója volt a vezetője. [4] Végül tudunk arról, hogy 1S44., 1S45. és 1850. években reszt vett az Akademie der bildenden Künste kiállításán. Halálának sem időpontját, sem körülményeit nem ismerjük.

Schroth András esztergomi és pannonhalmi munkásságának ismertetése előtt a bécsi kiállításokon bemutatott műveiről emlékezünk meg a Wurzbach-lexikoimakjy! és a bécsi akadémia levéltárának egymást kiegészítő adatai alapján. Ezek a következők:

1820. Apollo megvédi Aeneast az őt üldöző Diomeöes elől [6] (gipsz csoportozat).

1824. Krisztus a keresztfán (olajfestmény)

1834. Rudnay Sándor bíboros szobra (gipsz)

1834. Krisztus megkísértése (olajfestmény)

1837. Az épülőfélben levő esztergomi bazilika (olaj- festmény')

1844. Krisztus a sírban, két angyaltól körülvéve {csoportozat cinkből)

1845. Pallas-Ideal (gipsz modell)

1850. látkép, a katalógusban „Perspectiv” címmel jelölve (olajfestmény).

E művek sorsát nem ismerjük. Wurzbach szerint a kritika kevésbé értékelte Schroth műveit. Az 1845-ben