Prokopp Gyula: Schroth András szobrász (1983)

5- A prímások kriptája az esztergomi bazilikában (Packh János rajza)

kiállított „Pallas-Ideal”-lal kapcsolatban pedig idézi Eduard Melly kritikáját, aki szerint ez a mű teljes félreismerése a művészet lényegének. [7]

Az esztergomi bazilika építésének Rudnay érsek nevéhez fűződő első szakaszáról es az ezt követő kamarai igazgatás éveiről jelentős mennyiségű irat maradt fenn a prí- mási levéltárban. A Rudnay-korszak éveiről egy kötetnyi összefoglalás is készült (Excerpte aus dem Amtsbüchern des Graner Basilika-Bauamtes von Jahr 1822. bis 1831.). Adataink túlnyomó részét ebből, valamint a Dispositions-Protokoll köteteiből vettük. Ha más forrásból merítünk, azt megemlítjük.

Schrothnak Rudnay megbízásából készített első munkája a már említett három rézmetszet (a várhegyre tervezett épületegyüttes, a bazilika és az érseki rezidencia keleti, illetőleg nyugati homlokzata) volt (2., 3. és 4. kép), amelyekből két kiadás készült. Az első 1822-ben, elmek sem a példányszámát, sem az érte kapott honoráriumot nem ismerjük. A második kiadásra 1826-ban került sor. Ekkor mindhárom lemezről 100—100 levonat készült és azokkal együtt a lemezeket is átadta Schroth az építési irodának, ő pedig mindezért 360 formtot kapott. Szobrászmunkára 1823 májusában kapta Schroth az első megbízást. Ekkor még Bécsben lakott. Ő volt az első szobrász, aki munkát kapott az esztergomi építkezésnél. Később azonban megbízást kaptak Marschall Lipót (Schroth mostahaapja), Marschall Ferenc és József (Schroth féltestvérei), Schroth Károly és Ignác (az ő rokoni kapcsolatukat nem ismerjük) [8], továbbá Herzog György, Fugert Imre és Hoffmann Ignác is. [9] A továbbiakban azonban csak Schroth András munkásságát kívánjuk részletesebben ismertetni.

Az ő első szobrászművei a bazilika kriptáját díszítik. Ezek a következők: a prímások kriptájának (5. kép) boltozatát tartó négy oszlop fejezete és az oszlopfők fölé helyezett, süttői fehér márványból faragott, bevésett ágakkal és levelekkel díszített koronák (Kron-Köpfe), — a kriptában levő oltár felszerelése (6. kép): az 5 láb magas (1 láb 33 cm), fémből készült feszület és a gyertyatartók, -— a kripta boltozatát díszítő, 159 aranyozott fémrozetta, valamint az egyes sírfülkéket lezáró márványlapok sarkain elhelyezett ugyancsak aranyozott rozetták, — a kripta előcsarnokában két oszlopfő, — a lépcsőházból az előcsarnokba nyíló átjáró vörös-márvány ívébe mélyített és gipsz-márvánnyal kitöltött, a földi lét változásaira utaló allegorikus ábrázolások (hernyó és lepke), — végül a kriptát díszítő alkotások monumentális befejezése, a homokkőből faragott és fehér gipsz-márvánnyal bevont két géniusz szobor.

Külinel terve szerint a bazilika belsejét mind a falak mentén egyenlő távolságban elhelyezett korinthoszi oszlopok sora díszítette volna. 1824 elején Schroth megbízást kapott, készítse el fából az oszlopokra kerülő korinthoszi fejezetek természetes nagyságú modelljét. Ezért a munkáért -— az asztalos, esztergályos, lakatos és festő munkabérén felül — 825 forintot kapott. Utóbb megváltozott a

oö