Prokopp Gyula: Az esztergomi Víziváros (1979)
i-io es 3TANULMÁNYOK /(U<ól5'3<^ AZ ESZTERGOMI VÍZIVÁROS I. Krey János hadmérnöknek 1756. évi térképe az esztergomi várról. (Villányi Szaniszló: ,.Néhány lap Esztergom város és megye múltjából’’ című művéből — Esztergom, l8gi.) A 70—113. számok jelzik a Víziváros területét és hozzátartozik a sáncoktól a Hévíztóig terjedő külváros (suburbium) is Az esztergomi Víziváros, egykor az érsekség különálló városa, már a 18. században összeépült szomszédaival, az akkor még ugyancsak külön-külön életet élő Szent- györgymezővel, Szenttamással és a királyi városnak nevezett belvárossal. 1895 óta ez a négy település együttvéve alkotja az immár egységes Esztergom várost, de a „Víziváros” név máig is él a Várhegy és a Duna közötti területsáv megjelölésére. A Víziváros kicsiny része Esztergomnak, a falakon belüli része alig több egyetlen utcánál. De éppen a számos helyen ma is látható városfallal határolt kicsinysége, a középkor óta lényegében változatlan utcarendje, a reá vonatkozó történeti adatok viszonylagos gazdasága, nemkülönben jelentős műemlékei teszik alkalmassá — és érdemessé is — hogy egységes képben foglaljuk össze a részint már eddig is ismert, részint pedig kutatásunk során feltárt adatokat. [1] IV. Béla király az 1239. szeptember 29-én kelt oklevelében]^] adott engedélyt Róbert érseknek (1226—1239), hogy a vár és a várban levő érseki ház[3] alatt, a Várhegy tövében fakadó és a Kis-Dunába ömlő hévíztől az akkor Veprech-toronynak nevezett vízitoronyig terjedő részen, a szolgálatában álló népesség számára várost telepítsen. A hőforrás máig sem apadt ki és a torony maradványai is megvannak, csak a Veprech név merült feledésbe. Róbert érsek néhány héttel az oklevél kelte után (november 2.) meghalt. Közvetlen utódai alatt a tatárveszedelem híre, majd szörnyű pusztítása bénította meg az országot. Valószínű tehát, hogy a Víziváros betelepítése legkorábban csak Váncsa János érseknek, az első magyar bíborosnak idejében (1243—1254) kezdődhetett meg. Az Árpád-ház férfiágának kihaltát követő trónviszály, amelynek során Vencel cseh király katonái a székesegyházat is feldúlták, bizonyára nyomot hagyott a Vízivárosban is. A Telegdi Csanád érsek (1330—1349) újjáépítő munkásságát elbeszélő krónika szerint a székesegyház helyreállításán és a vár megerősítésén kívül a Vízivárosra is gondja volt az érseknek: erős fallal és tornyokkal vette körül, és több templomot is építetett és gazdagon felszerelte azokat. [4] 2. A vízivárosi városfalnak a Víztoronytól a jezsuita bástyáig terjedő része. Feigler Ferenc felvételi rajza 1815-ből. (PL rajzgyűjteménye) I Művészettörténeti Értesítő 85
