Prokopp Gyula: Az esztergomi Víziváros (1979)

a 30 den. gerechnet, macht zu sammen fl. 13 den. 20.” Simon János Eénárt kőfaragó számlájából. (Az esztergomi uradalom 1715. évi számadásának 139. tétele.)

53 Ply — az esztergomi uradalom 1764. évi számadásának 202. tétele.

54 Batthyány érsek már kinevezésekor (1776) birtokába kapta az egykori jezsuita templomot és rendházat, de az adománylevél kiállítására csak II. József uralkodása idejében (1782. aug. 2.) került osr. A díszes kiállítású oklevelet a prímási levéltár őrzi. (Acta Card. Batthyány — Prot III. no. 1472/2.)

55 PE — az esztergomi uradalom 1778 —79. évi számadásai.

56 PIy — Archivum juridico-oeconomicum et directorale — Aedilia — C — no. 44. és az esztergomi uradalom 1797. évi számadásai.

57 Uo. Aedilia — C — no. 32. és 41. és Dominium Strigoniense.

58 Uo. Aedilia — C. 36.

59 Ply — Acta Comitatus Strigoniensis 1793.

60 Ply — Acta Card. Batthyány — Prot. III. — Intr. — no. 29/1. NB.

61 Ply — Arch. jur. oec. — Aedilia — C. no. 60.

62. Uo. — Aedilia — C. 36.

63. Uo. — Aedilia — C. no. 70. és az esztergomi uradalom 1793. évi számadásai. — A kávéházat bérbeadás útján hasznosította az uradalom.

64 Uo. — Aedilia — C — no. 76 (Szaniszlay János jelentése.)

65 Uo. — Dominium Strigoniense — K. Acta incolas Aquaticae civitatis concementia.

66 Uo. — Aedilia — C — no. 68.

67 Uo. — Aedilia — C — no. 77.

68 Ply — Acta radicalia. — I. — Dominium Strigoniense — no. 221. — Valószínűleg ennek a helynek tájékán állott a középkori Esztergom nyilvános fürdője, amelyről IV. Béla királynak 1238. január 29-i oklevele tesz említést.: „Item confirmamus eidem domui quaedam balnea communia in Strigonio, quae fecit fieri avia nostra, bone memorie domina Anna ...” (Átírva I. Eajos király 1377. évi oklevelében — MES — I. no. 405.) A kortárs Helischer József így ír a Sándor-féle fürdőről: ,, . . . me puero e terra molli eliciebantur (ti. a források), earumque aquae molam impellebant verum omnis ea plagula coeno, alga, densaque arundine impedita erat, usque dum ante triginta et aliquot annos . . . comes Antonius Sándor earn

emisset et ad firmandam terrain multis centenis roboribus decussis, terraque aliunde aggesta, elevasset; turn scaturiginibus in scorbes coactis eisdem balnea ad omnem elegantiam superstruxit, reliquam aream arboribus floribusque implan tavit, haec tarnen tan to laboré parata tempus edax consumpsit” — Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár ,,Descriptio comitatus Strigoniensis” című kézirata. (MSS II. 492. — p. 60.)

69 Az 1824. évi canonica visitatio adata.

70 PE — Acta radicalia — I. no. 214.

71 PE — Rationes aediles — 7021., számú csomó.

72 PE — Acta Card. Scitovszky — Cat. 29. — 2192/1854.

73 PE — Arch. jur. oeconom. — Dominium Strigoniense — K. és Érsekvárosi curiaüs zsellértelkekre vonatkozó iratok. (890. csomó.)

74 Prokopp Gy.: Újabb adatok Hild József esztergomi alkotásaihoz (Művészettörténeti Értesítő — 1973. p. 68 — 71.)

75 és 76 mint a 73. jegyzet és Aedilia C.

77 PE — 3104/1868. szám. Ez az irat említi a helynek 30 évvel korábbi állapotát.

78 Mint a 74. jegyzet. Ennek az átalakított épületnek a könyvtárában tartották i860, december 17-én, Scitovszky érsek elnöklete alatt az ún. esztergomi értekezletet, amely az 1867-es kiegyezést megelőző kornak fontos eseménye volt.

79 PE — Rationes aediles — 7084. számú csomó.

80 PE — Translatio dominiorum — ,,Esztergom érsekségi épületek összeírása és átadása —1849” című kötet.

81 Knauz Nándor: Pauli szt. Vince leányai Esztergomban (Esztergom 1865.) Kopácsy szándéka szerint a templom tornyát el kellett volna bontani és a könyvtárrá átalakítandó templom, valamint az újonnan emelt épület egységes homlokzatot kapott volna. (PE — 327/1848 jószágigazgató számú irat.)

82 PE — Acta Card. Scitovszky — Cat. C. — 2241/1857. szám.

83 PE — Vízivárosra vonatkozó iratok a 890. számú csomóban.

84 Uo. 1857. dec. 3-án kelt jelentés a ,,Vízivárosban tervezett szépítések iránt.”

85 PE — Jószágkormány zósági levéltár — XVII. cím.

86 Graner Residenz — Bau Journal, begonnen am 12. März 1881. (PE — Acta Card. Simor — Cat. H.)

87 Erről a leletről rövid tudósítást közöl az ,,Esztergomi Közlöny 1881. május 8-i száma. — Ez a sírbolt nyilván azonos a jezsui ták Xaveri-kápolnájával.

DIE WASSERSTADT IN ESZTERGOM

König Béla IV. erteilte im Jahre 1239 dem Erzbischof Robert die Erlaubnis am schmalen Donauufer, am Fuß des Esztergomer Festungsberges seinen Untertanen eine Stadt zu gründen. Hundert Jahre später verband der Erzbischof Csanád Telegdi diese (insgesammt cca 500 m lange und 50—100 m breite) Siedlung mittelst einer Stadtmauer mit dem Festungsberg. Diese kleine Stadt (Stadtteil) heißt „Víziváros” (die Wasserstadt) wegen der dort auf sprudelnden Heißquellen. Seit Ende des

18. Jahrhunderts wurden auch die Fundamente der damals abgebrochenen äußeren Befestigungen eingebaut, dadurch kam die Wasserstadt mit den benachbarten Stadtteilen in baulichen Zusammenhang, doch hat sie ihre selbständige Vervaltung bis zum Jahre 1895 bewahrt.

Im Jahre 1543 eroberte Sultan Sulejman die Stadt und Festung Esztergom. Erst im Jahre 1683 wurde sie von der fremden Herrschaft befreit. Damals lag auch die Wasserstadt in Trümmern. Die Bautätigkeit des 18. Jahrhunderts hat die Wasserstadt um bedeutende Baudenkmale bereichert, die zusammen mit den wenigen Überresten des Mittelalters und der Türkenzeit ihr einen eigenartigen Charakter verleihen. Unter diesen ist das wichtigste das ehemalige Jesuitenkollegium. Seine zwei- türmige Kirche dient jetzt als Pfarrkirche, das im Jahre 1883 umgebaute und erweiterte Kollegiumsgebäude aber wurde zum Palais des Erzbischofs. Hier befindet sich auch ein reiches Archiv, eine Bibliothek und das berühmte Christliche Museum. Zu erwähnen sind ferner die Pestsäule, das Pfarrhaus am Orte der ehemaligen Pfarrkirche, die Kirche und Kloster der Franziskaner (jetzt Schulen und Seminar), das alte Komitatshaus (jezt Museum des Komitats), die Bibliothek der Kathedrale (auch Corvinén sind dort aufbewahrt) und die barocken und klassizistischen Wohnhäuser.

I111 Hintergrund des Stadtbildes erhebt sich der steile Fels des Burgberges, gekrönt mit der Kathedrale, die Ungarns größte Kirche ist, und bereichert durch die durch Ausgrabungen wieder erstandenen Baugruppen des mittelalterlichen Königspalastes.

99