Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
12. A Budai-kapu melletti őrhdz az 1876. évi árvíz idején. dig a fogadalmi táblával és a kápolna felszerelésével egviiít áthelyezték az új kápolnába [38] A régi kórházépület mellett az egykori llosszúsor felé nyíló keskeny utca volt a Kórház utca (piatea xenodochii) A Kj. században és jelenleg is Magyar utca a neve. 1777-ben a mai 78. számú házzal (Ív: 44.) végződött a Buda-utca keleti házsora. A mai 80. és 82. számú házak csak a 19. században épültek az addig beépítetlen területen. ükkor keletkezett a jelenleg Fürst Sándor nevét viselő utca, amelyet több mint egv századon át Angyal-utcának neveztek a 78. számú ház 1777. évi tulajdonosáról, a Komárom megyei Kürt községből származó Angyal János 1 akatosmesterről. [39] A keleti házsor vonalában, közvetlenül a sánc belső oldalán állott a vályogl>ól épült őrház (dooms vigilarum), amelyet „Strázsaház” néven említenek a jegyzőkönyvek. [40I A kapu előtti területet a Dorog, illetőleg Tát felé tartó útvonalak osztották részekre. A táti út és a Kisduna közötti területnek a városárokhoz közeleső része már korán beépült szegényes viskókkal. Ez volt a „suburbium de acervis” azaz szérű-külváros, melynek 1718-ban találjuk első említését. [41] Nevét onnan kapta. Hogy a közelben, a Kisduna mentén voltak a szérűskertek, egészen a legutóbbi illőkig. De nem ez az elnevezés, hanem a Tabán név vált általánossá. Az idősebb esztergomiak még 111a is ismerik ezt a nevet. Tudjuk még, hogy a kapun kívül állott az Ács János által épített kápolna, amely körül 1717-ben temetőhclyet jelölt ki a város.I42J Itt volt a „régi” téglaház is,143j 1781-ben pedig ide helyezték át a pellengért, amely addig a piacon állott. [44] Pontos helyüket nem ismerjük, de nyilván a térség keleti részén kellett lenniök, mert a nyugati részt a Tabán foglalta el. Ez a keleti rész csak az 1770-es évektől kezdett beépülni (Terézia-utca és József- utca.) [45] A kapun és a sáncon l>elül, a kapu keleti oldalától a Kisdunáig húzódó házsort, a mai Rudas I ászló utcát, Árokhát, Árokszállás, Ároksor néven említik a város jegyzőkönyvei. A Buda-utca nyugati oldalán visszafelé haladva a 75. számú, különálló ház az első épület, 1777-ben azonban még beépítetlen terület volt a helyén. Ez volt a Budai kapuhoz tartozó új őrház. Tervét az országos építési igazgatóság készitette és a kamara küldte el a városnak 1701. októberében. [46] A Buda-utcái homlokzata eredetileg árkádos volt, Így láthatjuk az 1876. évi árvfz alkalmából készült fénykéjxm. A kapu lebontása után iskolát helyeztek el ebih'ii az épületben, ez voll a „kapu-iskola". Később áthelyezték az iskolát a inai 05. számot viselő, klasszicista stílusú épületbe, így öröklődött át erre az épületre a kapu- iskola név. A (>7. szánni ház (E |o ) homlokzatának bal oldaléin kosáríves, címeres kapukelet utal arra. bogi a ház a |8. században épült, bár a homlokzat többi részét s/.ecesszléis vakolatdíszités borítja. A címerkép. amelyet bokáig vastag festékréteg takart. Andréis-kereszt méidján egymásra fektetett nyilat ésTculcsot ábrázol. 1777-beu Haims Adallierl volt a ház tulajdonosa ('• A (»1. szánni (E: 52.) ház. 1777-ben Baranyai Zsigmoiidé volt Az innen a Kisduna felé nyíléi utcát a ,,Baranyai háznál a Dunára menő” utcának nevezi a városi jegyzék könyv (ex piatea Ündensi a domo domiut Baranyai ad Danuhium tcndens).f47] A múlt században Szél-utcának nevezték, majd pedig lloránszky-utcátiak. Ma Ivszperaüto utca a neve. 1776-ban, a Buda-utca kövezése alkalmával nagy kiterjedésű falmaradványt találtak a ház előtt. 148 A 41 számú házat (E: c.) 1742-ben építette a város az. átvonuló katonaság elszállásolására szolgáló (piártélyház (domus quarlerialis civitatis) céljára f.pij Valószínűleg azonos azzal a Buda-titeai házzal, amelyet 1750-ben „ver- bung-ház”-nak, vagyis toborzóliáznak mondanak. [50] Ä következő sarokház kapuja a Kisduna felé tartó mellékutcában van (Kun Béla utca 2. szám, E: .65 ), amelyet Klastrom-, vagy másként Ferences-utcának neveztek a 18 ni. században, a jelen század elejétől jvaiig IVÓ Béla király nevét viselte egészen az ötvenes évekig. 1 709-től Szcntgály István szenátoré volt ez a ház, majd 1760-ban az örökösök eladták a üécsből ide telepedett Miedler Flórián pékmesternek Ezóta f 51] egészen a második világháborúig megszakítás nélkül péknriihely volt itt, csupán a jkkmesterséget folytató családok váltották egymást. A kapualja jobb oldalán volt a műhely, ennék kőből faragott ajtókeretén máig is láthatéi a perce, a J'ékek jelvénye 13. A Kossuth L. u. 67. szánni ház kapuja.
