Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
jo. J’aiklt Jtliios rgvkori lordnak udvari szárnya (Kossuth I.. u. J2 ) i\v. egykori alispánról Sissay-kö/.iirk iicuvlék ti, a/. 1950- os évekbeli pedig a Beloiannisz utca nevet kapta Az utca végén állott a második gyalogkapu, amely a I losszúsor- nak nevezett külvárosba es azon keresztül a temetőbe és a szőlőhegyek felé vezetett. A „nagykuszámya” területébe olvadtak be a telek- tömb délkeleti részén volt apró háztelkek is Kzek egyikén (E: 71.) állott Kitzenberger Sebestyén kőfaragómester háza. Az ő nevével még fogunk találkozni, most csak a strázsahegyi kőből faragott hatalmas sírkeresztjét említjük meg, amely az özvegye által tovább folytatott műhelyből került ki és máig is áll a belvárosi temetőben. A Sissay-házzal átellenes sarkon Schaden András kő>- mívesmcster épített házat magának 1744-ben (ív 25.)[31J Hz volt az ptthona I,énárt nevű fiának is, aki folytatta atyja mesterségét. Az ő halála (1784) után többször is gazdát cserélt a ház, míg végre 1833-ban a Sopron megyei Grosspetersdorfból származó Trenker János kereskedő vásárolta meg és az ö leszármazóinak tulajdonában volt egészen 1952-ig. 1839-ben a liáz telkének egész hosszúságában 2 öl szélességű sávot kisajátított a város a Sissay utca szélesbitésére. Kz szükségessé tette a ház átépítését, amelynek során a Buda-utcai homlokzatról a Sissay utcába került át a ház kapuja. A kisajátításra vonatkozó iratok között fennmaradt a Paekh János által készített liely- szíurajz, ebből ismerjük a ház eredeti formáját. [32] A fénykép jobb szélén látható ház (Kossuth kajos-u. 40 K. 26.) már a 19. század második felében nyert romantikus külsőt mutatja, de mégis megemlítjük egykori tulajdonosa, Herich Ferenc pozsonyi kanonok emlékéért, mert uz ő bőkezűségének köszönhetjük a belvárosi plébániatemplom szép szószékét. Az 1944 — 45. telén volt bombázás ezt a házat is elpusztította, most emeletes ház áll a helyén. A következő, 42. számot viselő (K: 27.) ház telkét Ouaries György szíjgyártómester vásárolta meg 1711-ben es j 722-ben házat épített rajta. 1753-ban Szabó János szenátor vette meg [33] és az ő tulajdonában volt 1777- lien is Később Hyloczky Álltért szerezte meg a házat és 1830-ban tőle vásárolta meg Packli János, a bazilika építőmestere. <3 átépítette a házat és lényegében ebben az állapotban van 111a is. Csupán az utcai homlokzat kapott szecessziós vakolatdíszt még az első világháború előtt. A Kossuth kajos utca 60. szám (Ív: b.) a ráctemplom és a hozzá tartozó papiak telke. A királyi város területén megtelepedett rácoknak valószínűleg a török uralom idején is volt templomuk, talán énpeil ezen a helyen Annyi bizonyos, hogy a századforduló idején itt állott egy fából és tapasztott sövényfonalból épült templom, melyet a kamarai igazgatóság elvett a rácoktól és a városnak adott kórház (xenodoehium) céljára. 1704. őszén, a várható kuruc támadásra számítva, egy rác csapatot küldtek Jesztergomija, a várőrség megerősítésére. A csapat magával hozta papját (kalugycr) és követelte, adják át nékik a templomot A vár parancsnoka u város tiltakozása ellenére felnyiltatta és a rácok használatára adta a templomot. I34I lvs/.tcrgom kuruc ostromakor (i7o(>) leégett a templom 170K ban a város és n plébános tiltakozása ellenére hozzákezdtek a rácok, hogy a leégett templom helyén kőből és téglából új templomot építsenek sz. Mihály tiszteletére. 1714-ben még a sérelmek Közölt sorolja fel a városi tanács, Imgv a rácok építkeznek, sőt a szomszédos telek cgv 1 észét i 1 líoglallák, bogV nagyobb templomul, legyen 1 70S bau azonban m ir telekescrével segíti a város az építkezést, sőt azt is megengedi, hogy papjuk számára is hazat építsenek Ívűnek ellenére csak lassan haladt az. építkezés, a torony csak 17(15 '771 között épült fel.)351 Az építőmesteri nem ismerjük A teniplomudvart eleinte temetőnek is használták, erre emlékeztet még ma is néhány sírkereszt Később külön temetőt kaptak a belvárosi temető mellett. A jelen század elején még volt saját papja a néhány főnyi rácsági iák, de mióta meghalt, elhagyottan állt n templom. legutóbb a város megvásárolta a templomot, de felhasználásáról még nem történt intézkedés A ráctcmplom telkével szomszédos emeletes lakóház (Kossuth Bajos utca óz. — ív: 3Ó) a szomszédos földszintes házban volt városi kórház kápolnájául épült. Már az 1701. évi canonicu visitatio említi, hogy a város kórházat (xenodoehium) szándékozik építeni, a városi tanácsnak 1710. évi jegyzőkönyve pedig már meglevőként említi a ,,Stadt-Spital”-t (36J Az 1739 évi pestisjárvány idején fogadalmat tett a város, hogy kájxilnát épít a kórház mellé. Hímek a fogadalomnak a teljesítésc- képjKMi épült a kápolna az 17.10—42. években, de tornyot csak 1759-lx.ui tettek rá. Építőmestere Schaden András volt [37I 1839-ben új kórházat és mellette új kápolnát építtetett a város a mai Sallai-utcában A régi kápolnát ekkor lakóházzá alakították át, kapujának kőkeretét peri. A Kossuth u. 60. számú lelett udvarán álló rác- templom, tőle jobbra az egykori liórhdz-hápolnából átalakított emeletes lakóház. i)
