Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
8. Gaizler Ignác egykori házának kapuja. (Kossuth L. u. 2.f.) Az épületekkel való ismerkedést az egykori Buda-utca keleti (páros számozású) házsorán kezdjük. A házsor első épülete a Kossuth bajos utca és a Zalka Máté utca által határolt saroktelken álló, az 1950-es évek közepén épült kétemeletes bérház. A korábban itt állott házakat (E: a,b,i,2,) 1944—45. telén bombatalálat döntötte romba. Telkük egy része beépítetlenül maradt. Az új épület homlokzatát a középkori királyi város (a civitas Eatinonun) címerét tartó szoboralak és az egykori bőrine-kapura utaló felírás díszíti. A romok bontásakor előkerült a bőrinc9. A Kossuth Lajos utca keleti házsorának i8g3~ban lebontott része. Baloldalt Hadik András egykori házának kapuja, tőle jobbra a Till-, Niedermann és Sissay-házak. A Beloiannisz (korábban Sissay-) utca torkolatán túl Schaden András és Herich Ferenc egykori házai. kapuhoz tartozott városfal egy részlete, amelyet nem bontottak el és máig is megvan az új épület pincéjében. A lerombolt épületek egyike volt a „Három Szerecscti", Esztergom egyik nevezetes vendégfogadója. Ez a házsor két évszázadon keresztül nlegszakítás nélkül haladt a mai Beloiannisz utcáig. Csak az 1040-as években boutollák meg a zz. számú (ív: 1 2.) ház telkén keresztül nyitott utcával, ainelv az Arany lábos utca uteg- hosszabbitásaként összeköti a Kossuth . Lajos utcát a Zalka Máté utcával, a 18—19. századi Hosszú Sor-ral. Az így sarokházzá vált 24. számú (E: 13.) ház nettles egyszerűségű homlokzatának ablaknyílásait már a két világháború között kirakatokkal cserélték fel, de megmaradt a kapu kőkerete, ivmcz.ejébou a lombdíszítéssel körülvett címerrel. Néhány évvel ezelőtt ezt is eltávolították. Pedig ez a címer Gaizler Ignácnak, a Nádasdv- huszárezred Mária Terézia renddel kitüntetett alezredesének emlékét őrizte. Gaizler Ignác Esztergomban (Szeiit- györgymezőn) született, mint kapitány kapta meg a Mária Terézia rendet az ezzel járó bárót címmel együtt. Rokkrtil- tan tért haza szülővárosába, 1775-ben pedig a bécsi „ Invalidenversorgung”-ba került és ott is halt meg. [24] Halála után (1782) Pudelko József, a város orvosa, vásárolta meg a házat. Az egykori Gaizler-liáztól a Beloiannisz utcáig terjedő telektömb «leli felét nyolc, egy- és kétemeletes épületből álló házcsoport foglalja cl. 1893—95. között kaszámyátiak épült Esztergom „liáziczrcde”, a 26. közfis gyalogezred számára: ma szemüvegkeretgyár. Az itt állott házak közül háromnak a Buda utcára tekintő homlokzatát fényképről ismerjük. A kép baloldalán egy nagyobb ház (E: 22.) sarkát és az udvarba nyíló kapuját látjuk. Ez a ház 1749-től 1708-ig Hadik András tábornoknak, a későbbi tábornagynak és a bécsi haditanács elnökének volt a tulajdona. O maga csak egy évig volt állandó lakója a háznak, mert később újabb és újabb megbízások szólították el áz egykori monarchia más és más tájékára, tie családja 10 évig lakott Esztergomban. 1752-ben itt született Mária Terézia nevű leánya, aki még gyermekkorban meghalt (1758) és az itteni ferences templom kriptájában vau eltemetve. [24] Újabb 10 év elteltével (Hadik ekkor már a budai vár parancsnoka volt) végleg megvált Esztergomtól. Házát Salamon János, az érsekség esztergomi uradalmának provisora vásárolta meg. Nevezetes ez a ház még azért is, mert már a 17. század vége óta vannak róla adataink. Még 1695. előtt JoliaiiU Nicolaus de Ivóra császári hadnagy vásárolta meg a telkét a budai kamarai adminisztrációtól. 1715-ben (ekkor már a Splényi-ezred alezredese volt) hozzávásárolta a szontször dós, két telekből álló házat. Ivóra leszánnazók nélkül hált meg, házát a vár őrseregéhez tartozó Daróczy Zsigmotld zászlótartóra hagyta (1727.) [25] Fejér János Városi jegyző 1740-ben megvásárolta Daróczytól a házat, de még ugyanebben az évben 2200 forintért tovább adta Hadik Andrásnak és feleségének, I.ichnovszky Franciskának. [26] —- Nevezetes volt ez a ház még később is, mert Salamon Jánostól a város vásárolta meg kaszárnya céljára. Ettől fogva (a közeli Bárány-fogadóról) Bárány-kaszárnyának nevezték. — Még Hadik Andráséké volt a ház, amikor a kert végében volt bástyát (moeuia rotunda) leromboltatta a város, mert akadályozta az esővíz lefolyását. A fényképen látható második ház (E: 23.) 1714-ben Till Jakab bognármesteré volt.[271 Örököseitől Villieli Péter kalaposmcstcr vásárolta meg 1 7<>o-baii[28] és 1777- ben is ő volt a ház tulajdonosa. A sarokházról (E: 24.) jóval többet tudtmk. 1715-11011 Dierk Ferdinand, a Nádasdy-ezred kapitánya és felesége, Fáry Iírzséliet vásárolták meg Nagy Rác Mihály tói. [29 j Dierk özvegye Terstyánszky Jánosra, a későbbi alnádorru hagyta a házat. 1758-ban már Sissay János szolgabíróé volt a ház. [30] Sissay Jánost 1704-ben a meg Ve alispánjává választották és ezt a hivatalt viselte mindaddig, amíg II. József király megye-reformja el nem távolította hivatalából. E ház sarkánál nyíló mellékutcát a kerek bástyához vivő köznek (plateola ad moenia rotunda ducens), később pedig Halottak-utcájának nevezték, mert rendszerint erre vonult ki a temetőbe a gyászmenet. A 19. század közepén 4
