Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
E forrásoknak a jelenlegi állapottal való összevetéséből kitűnik, hogy u belváros utcaliálózata és telek beosztása alig változott a város újra települése óta. Jelentősebb változás csak az egykori Lőriuc-kapu környékén történt, de ez csupán néhány elemét változtatta meg a t8. századi utcaképnek. A most folyamatban levő városközjjont- építés azonban teljesen átalakítja a városnak ezt a részletét. A belvárosnak ma is négy, észak-déli irányú, a Dunával többé-keyésbé párhuzamos utcája vau, amelyeket kelet-nyugati irányú rövid utcák (korábban inkább csak keskeny közök) bontanak szakaszokra. A négy hosszanti pica közül kettő a I/irinc-kapu helyétől indul és végighalad az egész belvároson, a másik kettő pedig ott kezdődik, ahol a belváros kelet-nyugati irányban kiszélesedik. Bél Mátyás példáját követve mi is a középkori szt. Lőrinc-templom közeli romjairól[i2] elnevezett Lőrinc - kaputól indulunk el a város bejárására. Ezt a kaput, melyet néha (a Duna folyásához képest) alsó kapunak is neveztek, már a i <8. század eleje óta említik a városi tanács jegyzőkönyvei. Akkor még csak gcrcnákhól (palisatum) épült. Kől)ől való kiépítésére csak 1717. áprilisából! szerződött a tanács Simon János Lénárdzőfaragóval. A szerződés szerint egy öl magasságig strásaliegyi kemény kőből épült a kapu, a bolthajtás azonban lágyabb köb1'! készült. A kapu magassága 14 láb, szélessége 13 láb, az egyes kődarabok szélessége és hosszúsága egyaránt 1/3 öl, a két kerékvető magassága pedig 3 láb. Simon 70 forintot és két akó bort kapott a kapu felépitéséért, de ennek fejében a város címerét is ki kellett faragnia a kapu homlokzatán. [13J 1760-ban Horváth Sámuel festő meg- arauyozta ezt a elmert. [14] A Lőrinc-kaputól indult a Buda- (1803. óta Kossuth Lajos-) utca. máig is a város fő közlekedési útvonala, amely végighaladt az egész belvároson, majd a Budaikapun túl a Dorog felé tartó postaidban (via postalis) folytatódott. Eleinte a Budai-kapu is csak fából volt. 1722-ben már odaszállították a kapu építéséhez szükséges követ, de utóbb más célra használták fel. [15] Kőből csak 1735-ben építette fel a kaput Mayer Krisztián kőmívesmester, a Lorjuc-kapu mintájára, no forint volt a munkadíja. A kőfaragómunkát „a Szenttamáson lakozó kővágó-mester" készítette, aki a inunkadija, valamint a két kerék- vető ára fejében lő forintot kapott. Mayer hidat is épített a városároknak a kapu előtti szakaszán és ezért 54 forint munkabért kapott. [16] A városárok a Kisdunától indult keleti irányban, majd a Lőrinc-kapu előtt elhaladva délnek fordult, mikor pedig a Budai-kapu közelébe ért, nyugat felé kanyarodott és a kapun túl a Kisdunába torkollt. Fal nem vette körül a várost. Az 1734. évi bíróválasztás alkalmával elhatározták ugyan, hogy kőfallal kerítik a belső várost, de néhány hónap múlva már „elhalasztották” a fal építését, a lakosság szegénységére hivatkozva'. fi7] Csupán a kapuk két oldalán épült fel egy-egy rövidebb falszakasz. Említenek ugyan többször is egy kerek bástyát hnoenia rotunda), ez azonban nyilván középkori maradvány volt. [18] A városfalat az árok belső oldalán végighúzódó sánc pótolta. A sánc és az árok karbantartásáról állandóan gondoskodott a tanács, már csak azért is, hogy a hegyekből leömlő csapadékot távoltartsa a várostól es az árok két torkolatán keresztül a Kisdunába vezesse a vizet. A karbantartás abból állott, hogy az árkot megtisztították az iszaptól, a kitermelt földdel megmagasitották a sáncot, majd annak oldalát gyeptéglával megerősítették, a tetejére pedig tüskés bozotból font kerítést állítottak. [19] A második észak-déli irányú útvonal a mai Mikszáth Kálmán utca, amely a ferencesek telkének déli oldalától indulva kétfelé osztja a Kossuth Lajos utca és a Jókai utca közötti városrészt. A 18. században Kis-utcának, vagy (a közeli ferences templom védőszentjéről) Szt. Anna utcának nevezték. Ez az utóbbi név állandósult, egészen az 1950-es évekig. A harmadik hosszanti utca ismét a Lőrinc-kaputól indult és a városház, majd a ferencesek temploma mellett elhaladva a Tabán-nuk nevezett déli külvárosra nyíló gya1* 6. A Lőrinc-lentplow maradványai. logkapuig vezetett. Ez volt a Lőritic-utca (piatea Sancti Laurentii). Ma más-más névvel jelölik ennek az útvonalnak egyes szakaszait. A Kossuth Lajos utca és a Szé- clienyi-tér sarkán álló régi patika-háztól (E.i 12.) a városházig terjedő és ott térré szélesedő rész a Széelienyi-tér. Innen a ferencesek templomáig terjedő szakasz a Bottyán János utca, az innen tovább menő útszakasz pedig a Jókai utca. Az első és a harmadik útszakaszt már a 18. században is gyakran említették saját, külön névvel is. így a városház előtti szélesebb szakaszt, sőt még a Bottyán- utca elejét is, piacnak (forum, Platz) is nevezték, mert itt tartották a hetivásárt. [20] A Jókai utcát pedig öreg utcának is mondották, sőt utóbb állandósult is ez a név, csak a jelen század elején kapta a Jókai-nevet. A negyedik észak-déli irányú utca a városház nyugati sarkánál kezdődött és a plébániatemplom előtti kicsiny téren áthaladva a város sáncánál végződött, nem messze attól a helytől, ahol a városárok a Kisdunába torkollt. A 18. század első tizedeiben többféleképpen nevezték ezt az utcát (Duna utca-platea Danubialis, Szentkirály utca, Szent Ilona vagy Halászok utcája-platea S. Helene, modo quidem piscatorum dicta), de utóbb a Duna utca név állandósult. Deák Ferenc nevét csak a jelen század eleje óta viseli ez az utca. [21] A templom előtti térnek Halpiac (forum piscinum) volt a neve; (jelenleg: Pór Antal tér.) A rövid, kelet-nyugati irányú utcák megjelölésére gyakran változó, rendszerint az utca irányára, vagy valamely jellegzetességére utaló elnevezést használtak. [22] 7. A káptalani város. Felkis Antalgeometra rajza lyyo-ből. A rajz felső részén a királyi város Lőrinc-kapuja. Az X-vel jelöli szaggatott vonal jelzi a királyi város és Szenttamás közötti határt. (Primási levéltár — ílatth. Fred. I. no. 1216.) f-'smTf sBnd ír i : J 3
