Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
33 A belvárosi pl/bdltitiUhiplom Gottfri«! esztergomi szobrászé* Rumi Ferdinand komáromi festő készítették A szobrász 400 forintot, a festő 255 forintot kapott munkájáért 126; Az 1732. évi vizit áció szerint a főoltáron kívül hat mellékoltár, szószék, karzat, orgona és padok is voltak a templomban. 17.,3-ban liozzákeziltek az újabb, nagyobb templom építéséhez. Kunok első lépéseként Keltádon András kő- niivfcsuiesterrcl új tornyot és új homlokzatot építettek a templom elé. Mire felépült a torony, kiderült, hogy a tervezett négy harang nem fér el a toronyban. A ..Komáromban lévő bécsi kőmívest" hívták segítségül és az általa készített terv szerint Schaden kijavította a torony hibáját 11 J7 ' 171^-ban Knssanics Bálint plébános kérte a várost, hogy ,,a templom frontispicinmja a toronnyal egeittt elkészülvén" kezdjenek hozzá a templom építéséhez, inert a hívők számához képest már igen kicsiny A tanács egyelőre csak az építőanyag beszerzését rendelte el, azután jx*dig évekig semmi sem történt V égre 1756-ban megbízást adott a város a ferencesek építkezését vezető Lucas de Schram-nak az új templom tervének elkészítésére. A városi tanácsnak 1 75Ó. mároeius 6-án, Schaden András és Mayer Krisztián kőmívesinesterek részvételével tartott ülésén elfogadták a Lucas de Schram által készített tervet és elhatározták, hogy annak kivitelét a három helybeli kötnivesmesterre bízzák Schram felügyelete és irányítása alatt (insjiectione ae dircctione), Mayer ]ledig a varos szerződéses kőmívesniesterc pallérként vesz részt a munkában Schram,ingyen vállalta a reá bízott feladatot, csupán azt kötötte ki, hogy egyedül ő döntsön a munkások felvétele és esetleges elbocsátása kérdésében. Hamarosan megkezdődött a munka és július végéig anyucira haladt, hogy’ az alapok ásása már befejezéshez közeledett. Augusztus elején azonban arra az elhatározásra jutott a tanács, hogy a templomépítés munkájának további részét általányban (integraliler, non autem per partes) hízza vagy Seb ram-r a, vagy más hozzáértő, alkalmas mesterre Sehrinn erre is hajlandó volt, a tanács azonban úgy döntött, hogy előbb kikéri (»rassalkovics véleményét (Irassalkovics válasza, óvatosságra intette a tanácsot (tnipiam verő tale opus erga inemidam eonveiitiouem eotieredeie eaillns sít magistratus ) 11 2,S ) A következő év márt'Misában l’oiuliá/.y Mátyéis váios bíró személyesen kereste fel (.russalkoviesot, niajil a már- eins 22-i tanáesülésen bemutatta a tauáesnak a (Hassal kovies által ajánlott Oraesek Ignác budai kőmívesmestert, aki vállalkozott a templom felépítésére az. általa készítendő új terv szerint. Oraesek első tervét (•rassalkovics visszavetette (rejeeit, miliiquc nóvum forinaudi opus im posuit). A ('.rassalkovics által is jóváhagyott újabb tervet április végén mutatta l»e, de már addig is több helyen fel- ásatta a tulajt az előző évben épített nlupíahik mellett, hogy meggyőződhessék azoknak megfelelő voltáról (ut leni|H>re inéi udventus ijise ea dijudieare, mim lnne, aut male fundata íorent, diseernere (jueam.j Az új terv szerinti építkezésre vonatkozó szerződést április 27-én kötötték meg. Májusban az Oraesek által ajánlott, Jágii János Henrik budai kőfaragómesterrel is szerződést kötött a város a templom kőfaragó-munkáit illetően. 1758 elején felbontották ezt a szerződést és helyette Kitzcnpcrger Sebestyénre bizták a kőfaragványok elkészítését, b.z év folyamán lebontották a nemrég épüli tornyot és homlokzatot és megkezdték a/, új torony és homlokzat építését, továbbá befejezték az. oldalfalak felhúzását. A boltozáshoz. egyelőre nem fogtak hozzá, hanem időt hagytak a falak megülejiedésére. 1750-ben megtörtént a hajó és a szentély boltoz.ása, folytatták a torony és a homlokzat építését és elkészült a szentély két oldalán levő helyiség: a sekrestye és az. úrkoporsó, valamint a felettük levő oratóriumok Az ekkor épült részletek tervét Oraesek előzi tesen bemutatta Nicolaus Ízűm hard I’acassi bécsi udvari éjiítésznek is. 1760-ban éjiült a kórus, befejezték a toronyépítést és a homlokzatot, továbbá elkészültek az épület asztalosmunkái, a toronyban Jiedig elhelyezték a haranglábat és az órát. 1761 tavaszán már úgy látszott, hogy ] léi íz hiánya miatt egy időre abba kell hagyni a munkát, de Zelesylié, Terenycy Alma és más jótevők adományai mégis lehetővé tették a munka folytatását. 1762. tavaszán már az új templomban tarthatták a szentgyörgynajii tisztújítással kapcsolatos könyörgést és hálaadást, június 10-én pedig innen indult az úrnapi könnenet, amelyet llarkóczy 1'erenc érsek vezetett. [129] A temjiionilielső kifestésérő! már 1759-ben tárgyalt a városi tanács a (Irassalknvics által ajánlott Ruiiidl Márton jiesti festővel és az esztergomi Biró Györggyel, de egyelőre csak kirneszeltették a templomot. Csak 1778—713. években festette ki a szentélyt Jelinek Ferenc esztergomi festő, a teinjilom többi része jiedig testetlen maradt. [130] Az oltárok és a szószék elkészítését az óbudai Bebo Károlyra kívánta bízni a tanács. Bebo be is mutatta a tanácsnak a hét oltár és a szószék tervét, amelyek elkészítéséért S.joo forintot kért. A város nem merte vállalni ezt a kiadást, ezért egyelőre a régi főoltárt helyezték vissza a tcmjiloiuhu, és úgy határoztak, hogy a lerendezés egyes tárgyait külön-külöu fogják elkészíttetni, amint lefolynak a jótevőknek erre a célra szánt adományai. A főoltárt név szerint nem ismert budai asztalosok készítették 1773- ben. [131J Kzt az oltárt moo-ban cserélték fel a 111a is álló, feliér márványból készült főoltárral. A régi oltár egyes darabjai a Keresztény Múzeumban vannak Az oltár felett az apostolfejedelmeket ábrázoló vászonkép függött, amelyet Royer Ferenc, a llarkóczy érsek által Ksztergoinban letelepített nyomdász hozott magával Rómából. [132] 1900-ban a kéjét is kicserélték. A régi kéj) a Kisköre-i jilébáiiiatemjiloinba került. Esztergom Jiedig új oltárkéjet kajiott, Vaszarv Jánosnak liláig is meglevő alkotását A mellékoltárok közül a Szent Kereszt-oltár volt az első, amelyet név szerint ismeretlen esztergomi mester készített 1765-leii özvegv Muzsik lstvánné, Mocsy Krzsélet költségén A második volt a Mária-oltár, ezt özvegy Zelesv Andrásné, Terenycy Anna állíttatta 1767-ben. Ezt Sclnni- rer F'erenc asztalos és Nebl Bálint szobrász készítették, mindkettő esztergomi A szent János oltárt Kolonics Mihály gombkészitő (nodnlarius) állíttatta 1779-ben. A Szentliáromság-olt;irt a Szentháromság-coiifratcrnitas r~ ..........■ *............. 1 5
