Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
2. A királyi város 1753. után. Részlet I.C. Leopoldnak F.B. Werner rajza után készült metszetéből (Lépőid: 165. szám.) A szigetről nézve ábrázolja a várost. A számok a városházát (11), a plébániatemplomot (12) és a ferences templomot (13) jelzik. Kormeghatározó a ferences templom, amelynek homlokzata egyezik a mai állapottal és felépült már a torony is (1753). A mai plébániatemplom ekkor még csak épülőben volt de a tornyát már 1743-ban a homlokzatra helyezték át, tehát nem hű ábrázolás. Képzeletbeli a városház ábrázolása is, mert annak sohasem voltak saroktornyai. Szentháromság-szoborral ékes. Katolikus templom kettő van. Az egyik a plébániatemplom, ainelv közköltségen épült 1699-hcit. ivz a templom a minoriták hajdani templomának romjaira épült... A romokból látható, hogy a régi templom nagyobb volt. A másik templom a szeráfi (ferences) rendé, nem messze az előbbitől keletre, ugyanennek a rendnek a kolostorával. . . . Külön templomuk van a rácoknak is, bár igen kevesen vannak. A többi ház részint a város közösségének használatára szolgál, mint a városház és a vendégfogadó .... részint a polgárok használatára, némely szebb épületet pedig nemes emberek emeltek polgári telken. A többi ház alacsony és inkább csak a szegények szükségleteinek felel meg, nem a magasabb igényeknek. A város külterületén is van két sor ház, de ezek alig különböznek a szegények kunyhóitól. ... A várostól délre fekvő terület szántóföld ugyan, de egy 1 4. A királyi várost ábrázoló részlet az 1838. évi árvíz alkalmából készült térképből. Azóta jelentősen tovább épült a város a szőlőhegyek (kelet) felé és még inkább dél felé, a dunamenti síkságon, de a térképen ábrázolt utcarendszeren az 1950-es évekig nem történt lényegesebb változás. negyed mérföldnyi kiterjedésben csupa épületrom.”[10] Az egyik lapalji jegyzetben pedig megemlíti, hogy öt templomromot látott a városban, egyet-egyet a Lörinc- kapunál és a Duna utcában, kettőt a' Buda Utcán és egy ötödiket máshol. 1777-ben Eperjessy István geometra elkészítet te a város térképét és összeírta a haztelkeket. Az összeírás a városnegyedek és a külvárosok rendjében halad és néhány betűvel jelölt telken kívül 687 számozott telket tartalmaz. A belváros négy negyedében (quadratls) vannak a betűkkel és az 1—349. számokkal jelölt telkek, [r 1] t 5- A Lőrinc-templom feltárásáról készült helyszlnrajz. (Récsei Viktor művéből) 3- F.perjessy István geometrának a királyi város háztelkeit feltüntető T777. évi térképe.
