Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)
országi” és „honi” szekereket, a szekéren szállított áruk vámját pedig egységesen, mázsánként 3 krajcárban állapította meg. 1829-től 1835-ig Homeister György esztergom-királyi városi polgár és Grämling Ignác, az érseki uradalom ácsmestere bérelték a repülőhidat évi 12 000 forintért, utánuk pedig Haudinger Márton volt a bérlő, aki évi 15 000 forint bért fizetett. * Pest és Buda között már 1767-ben, Pozsonynál 1825-ben, Komáromnál 1837-ben, állandó hajóhíd váltotta fel a repülőhidat. 1832-ben Széchenyi István megalapította a hídegyletet és 1848-ra elkészült a Lánchíd. A negyvenes években már folyamatban volt a Bécset Pesttel a Duna bal partján összekötő vasút tervezése. Fontos és sürgős üggyé vált a közlekedés fejlesztése. A komáromi hajóhíd építésének hírére az esztergomi királyi város tíz polgára22 engedélyért folyamodott a helytartótanácshoz, hogy Esztergomnál a saját költségükön hajóhidat építhessenek. Kérelmükben előadták, hogy a Morvaországból, Csehország jelentős részéből, az osztrák és porosz Sziléziából, Galíciából, valamint Magyarország felső (Trencsén, Árva, Liptó, Zólyom, Bars, Nyitra) megyéiből, nemkülönben Pozsony és Komárom megyék keleti részéből Pest felé és Pesten keresztül a dunántúli megyékbe és Horvátországba, valamint a tengerpartra Esztergomon át vezet a legrövidebb út. Ha Komáromban elkészül a hajóhíd, Esztergomban pedig nem, akkor az esztergomi átkelőhely" forgalma — a város lakosságának nagy kárára — jelentéktelenné fog válni. A repülőhídnak ugyanis számos hátránya van a hajóhíddal szemben. Hetivásárok, mezei munkák, uradalmi szállítások, különösen pedig évenként négyszer, a pesti országos vásárok idején, olyan sok kocsi torlódik össze a Duna partján, hogy néha napokig kell várakozni az átkelésre. Ha viharos a szél, a repülőhíd nem indul el. Ha elszakad a tartókötél, napokig szünetel a közlekedés. Pedig itt halad át a Dunán a bányavárosok felé tartó postaút is. A város és a megye és maga az uradalom is kérték a széküresedés idején az. érseki javadalmat kezelő királyi kamarától a hajóhíd építésének engedélyezését. Valamennyi kérelmező azonos választ kapott: a hajóhíd építésével meg kell várni az új érsek kinevezését. Kopácsy Józsefet, az 1831-ben meghalt Rudnay Sándor érsek utódját, 1838. december 20-án nevezték ki Esztergom érsekévé. 1840 januárjában Grämling Ignác ácsmester már benyújtotta a hajóhíd tervét és költségvetését. A terv szerint a hajóhíd a repülohiiLkét hídfőjének vonalában köti össze a két partot. Ez a távolság 257 bécsi öl.2! Ebből levonandó a két hídfő járomhídjának hosszúsága, vagyis az esztergomi oldalon 23 öl, a párkányi oldalon pedig 53 öl, a tulajdonképpeni hajóhíd hosszúsága tehát 181 öl. Ehhez szükséges 40 darab 11 öl hosszúságú hajó, darabját 1000 forinttal számítva 40 000 forint. Szükséges továbbá 86 darab horgony, ezeknek a súlya összesen 400 mázsa, mázsáját 30 forinttal számítva 12 000 forint — 936 mázsa lánc 35 forintjával 32 760' forint —, az ácsmunka anyaggal együtt 18 860 forint — az esztergomi hídfő kiszélesítése 2000 forint —, a quaderkőből építendő párkányi hídfő 9500 82 Helischer József, Krakoviczer Ferenc, Palkovich Károly, Bleszl Albert, Leipolder- József, Nitter Ferenc, Spannraft János, Krakoviczer József, id. Hell Péter, Homeister- György. _ _ — v 23 Egy bécsi öl (6 láb) 1,89 méterrel egyenlő. 254
