Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)
2. kép. Az esztergomi Víziváros látképe 1856-ból. A kép bal alsó sarkában látható a Vízivárost a szigettel összekötő jármos híd, valamint a szigetet a párkányi parttal összekapcsoló hajóhíd. Rohbock rajza a „Magyarország és Erdély eredeti képekben” című műből forint, összesen: 155,120 forint. Ehhez járul még mindkét parton a járomhíd kiszélesítése és az esztergomi oldalon a vámház megépítése. A hajóhíd várható jövedelmére vonatkozóan Rédli Károly uradalmi számtartó terjesztett elő véleményt: Már a repülőhíd bevételének is 3/4 részét a pesti vásárokkal kapcsolatos kocsiforgalom adta. A Cseh- és Morvaországból, valamint Sziléziából behozott iparcikkek mennyisége évi átlagban 2000 szekérre a mezőgazdaságnak ugyanoda irányuló kivitele pedig évi 6000 szekérre tehető. Mindkét irányú forgalmat külföldi szekeresek bonyolítják le. Az üresen bejövő szekerek azonban többnyire Vác felé mennek, mert inkább tesznek néhány mérföldnyi kerülőt, mintsem várakozzanak a párkányi hídfőnél keletkezni szokott tolongásban. Ha nem kellene ott várakozniok, legalább négyezerrel több, 3- 4 lovas, üres szekér jönne át Esztergomnál, ami legalább 3000 forint többletbevételt jelentene. A Pestről visszafelé tartó terhes kocsik közül is sok elkerüli Esztergomot és inkább Karvánál vagy Komáromnál kelnek át a Dunán. Ha Esztergomnál hajóhíd volna, legalább kétezerrel több terhes szekér menne át a hídon, ami -- csak 2 forintjával számítva is - 4000 forint többletet hozna. Továbbá, ha állóhíd van a Dunán, aznapnak bizonyos óráiban ki kell nyitni a hidat, hogy a hajók és talpak átmehessenek. Számítva naponként 12 hajót (1 forintjával) és 12 talpat (15 krajcárjával) és ha a hajóforgalom időszakát csak 270 napra tesszük, ez 4000 forintot meghaladó bevételt jelent. Igaz ugyan, hogy a hajóhíd felállításának költsége közel négyszerese a repülőhíd felállításával járó költségnek, lényegesen magasabb a híd karbantartásával, 255
