Mucsi András: Emlékkönyv (1909)
I. A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma
6 A SZENT ISTVÁN ELSŐ VÉRTANÚ Midőn szent István király az esztergami érsekséget alapítá, kellett gondoskodnia arról, hogy az érseknek és papjainak szállást adjon és valamely szent helyet, melyben misézhessenek és közösen zsolosmázhassanak addig is, míg az érsekség székesegyháza fölépül. Hisz már előbb el kellett határoznia, hogy székesegyházat építtet, valamint hogy épített is. Azonban a terv kivitele hosszabb időt igényelt, mely alatt az érseket és szerzetes társait hajlék nélkül nem hagyhatta. Átengedte tehát nekik az atyja által épített fejedelmi palotát a vár éjszaki részében. Egyebet aligha tehetett, hisz monostornak való terjedelmes!) kész helyiség Esztergámban nem létezett, de szentély se volt más, hanem a szent István vértanú kápolnája és temploma. Ö pedig, a szent király, a vár délnyugati csücskén új királyi palotát építtetett, melynek kapuzatát Esztergám városának legrégibb pecsétje, a latinok pecsétje örökítette meg, úgy tetszik. Ez új palotának a Dunára néző oldalán, valószínűleg az anyja részére épült szentistváni kápolnát vevén mintául, szintén kápolnát építtetett szent István király, a maga és családja számára. Ez a kápolna Simor prímás által díszesen helyreállítva, máig is fönnáll és szent István király kápolnájának neveztetik. Eredetileg alighanem a bol- dogságos Szűznek volt szentelve. Gyanítom pedig a mondottakat, hogy tudniillik szent István anyja kápolnáját vette mintául, midőn friss palotájában új kápolnát építtetett, onnét, minthogy amaz első kápolnából reánk maradt oszlopfők hasonlítanak e második kápolna oszlopfőihez.1 De mivel az immár érseki, a vár éjszaki oldalán fekvő Gyécse-féle palotába kebelezett szent István első vértanú kápolnája az érsek, szerény környezete és a megszaporodott keresztény- hivek igényeinek se felelhetett meg, szent István király — lehet, hogy már atyja — közvetetlen az érseki palota szomszédságában kénytelen volt ideiglenes használatul, addig míg a székesegyház elkészül, templomot építtetni, melynek alaprajzát Máthes idézett műve IV. tábláján I. szám alatt adja, persze úgy, amint azt 1821- ben találta, amiből azonban nem következik, hogy ez alaprajz az eredeti, a Gyécse fejedelem, vagy szent István király által épített és szent István vértanú tiszteletére szentelt templom alaprajza volt. Sőt nem csupán a hosszú idő gyaníttatja, hanem építészeti rész1 Lásd ez oszlopfők rajzait Mathesnál VIII. tábla gg. hh. és ü. jegyek alatt. Eredetben is megvannak a primási palota első udvarában.
