Mucsi András: Emlékkönyv (1909)
I. A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma
ESZTERGAM-VÁRBELI KÁPOLNÁJA ÉS TEMPLOMA 7 letek is arra vallanak, hogy az eredeti templom változásokat szenvedett, miről azonban szabatos történeti adataink hiányzanak, kivevén azt az egyet, hogy a XIV. század végén se volt még a szent István első vértanú templomának tornya, hanem egyetlen harangja homlokzata csúcsáról -—- a pinaculo ipsius ecclesiae — szólott. A szent István első vértanú szóban forgó temploma tehát a mostani főszékesegyháztól éjszak felé, mintegy száz lépésnyire feküdt, de négy öllel magasabban, mint a mostani főszékesegyház szintje, melyet Barkóczy Ferenc érsek (1764—1765.) a Mária- Terézia-féle templom részére megállapított, amiért azt a dombot, melyen hajdan a Gyécse fejedelem palotája és mellette a szent István első vértanú temploma épült vala, leásatta. Máthes idézett műve két első tábláján a régi várnak és az érseki Vízivárosnak helyrajzát adja, melyen én, ki hetven év óta ismerem a vár és Víziváros minden zugát, jól eligazodom. Ezen helyrajzhoz képest a szent István vértanú temploma fekvését úgy határozom meg, hogy annak kelet-felé néző chorusa (sanctuáriuma) körülbelül ott végződött, ahol manap a papnevelőintézet hegyi kertje kezdődik, egyenes vonalban ugyancsak a papnevelőintézet és a kanonoki éjszaki házsor homlokzatával, csakhogy, mint említem, négy öllel magasabban, magasabb színvonalon feküdt a templom. Máthes a IV. táblán adja a szent István vértanú temploma részleges alaprajzát is, megjegyezvén, hogy a templom falainak szélessége nyugat felé két lábbal nagyobb volt keleti szélességénél (21. lap), amiből szabadjon arra következtetni, hogy a templom vagy átépítés, vagy hozzáépítés következtében változást szenvedett. Fönnmaradt a bolthajtásoknak, szent István vértanút ábrázoló góccá is, mely után arra lehet következtetni, hogy a templom román stílusban épült kezdetben, később gótnak lett átalakítva. Volt oldalvást alsó temploma is és mellette sírboltja, melyben Szántai Ambrus (f 1483 április 21.), Gosztonyi András (f 1499 október 22.) és Garázda Péter (f 1507.) prépostok töredékes sírkövei találtattak. E sírkövek töredékei a főszékesegyház sírboltjában befalazva őriztetnek. Hogy mások is temetkeztek oda, arról — mint látni fogjuk — hiteles adatok tanúskodnak. Annyi tény, hogy a szent István vértanú szegényes templomát, melyet minthogy se plébániai, se káptalani, vagy szerzetesi templom nem vala, az akkori szokás szerint kápolnának hittak,
