Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)

Esztergom régi dicsősége és annak elmúlása

Dalmáciába menekült IV. Béla, s megkezdheti országa és népe talpra állítását. Mellette van az említett Vancha bíboros s kettejük fáradozása régi fényébe öltözteti vissza székhelyüket. A király a megtizedelt lakosság szaporítására telepeseket hív be. Földeket és házhelyeket juttat nekik, hogy a megcsapolt élet minél nagyobb és gyorsabb ütemben fejlődjék tovább.

A város királyi jellegében most bizonyos törés következik be. IV. Béla ugyanis a saját részére felépítteti Visegrád várát, s Esztergomot átengedi Vanchának és utódainak. Ettől kezdve már az érsekprímási központ domborodik ki rajta. A két országos tényező azonban csupán helyileg válik szét, de a szoros kapcsolat érintetlen marad, sőt tovább fejlődik. Nagy hatalommá növi ki magát az érsekprímási méltóság, s ezzel tudnak élni viselői, néha bizony elég keményen. Elég csak Lodomérnak (1279—1298) szembehelyez- kedésére gondolnunk IV. vagy másként Kun László királlyal, ugyanígy Kanizsai Jánosnak (1387—1418) és Vitéz Jánosnak (1465— 1472) hasonló esetére Zsigmonddal, illetve Mátyás királlyal szemben. Lázadók mindhárman, de a szónak abban a nemesebb értelmében, hogy hazánk és nemzetünk sorsát uralkodóik elé helyezték.

Lehet, hogy egyesek sötétnek találják az éremnek így bemutatott oldalát. Ámde ott a másik, amely már aranylóan fénylik Mennyire megértő és barátságos a viszony, pl. Nagy Lajos és Telegdi Csanád (1330—1349) érsek közt! Ennek a kprszaknak prímásai reális politikai érzésükkel rájöttek, hogy az Árpádház kihalása után a nemzeti érdek az Anjoukat kívánja a magyar trónra. Voltak egyéb trónkövetelők, de az ő versengésükben országunk húzta volna a rövidebbet. Fegyverrel próbálta érvényesíteni jogát Magyarország birtoklására Vencel cseh király. Katonái Esztergomot sem kerülték el, hiszen fontos volt, hogy itt megvessék lábukat, miután itt székelt az interregnum alatt a hatalom legfőbb letéteményese. Sikerült befurakodniuk a várba, romboltak és pusztítottak, megdézsmálták a székesegyház kincstárát, de arannyal, ezüsttel és a Levéltár értékes darabjaival megrakottan, mégis csak el kellett taka- rodniok.

Súlyos károkat okoztak, de ezeket idővel sikerült kiheverni, s a székesegyházon és a többi épületeken okozott rombolásokat is helyreállíttatni. Nagy Lajos támogatásával Telegdi az előbbinek a külső formáját is megváltoztatta, amennyiben gótikus színképet adott neki, s ezenkívül két oldalkápolnával is kibővítette. S nehogy a vár a jövőben ily könnyűszerrel az ellenség kezébe jusson, azt újabb kőfallal vétette körül, és erődökkel tétette ellenállóbbá.

Idővel újabb és stílusosan hozzásimúló bővítésekkel gazdagodik. Második bíborosunk, Vaskúti Dömötör (1378—1387) érsek 13856