Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
Esztergom régi dicsősége és annak elmúlása
ben a déli oldalába beleillesztett az ún. Corpus Christi és 11 év múlva Kanizsai ezzel szemben a Mária Mennybemeneteléről elnevezett kápolnát. Széchy Dénes (1440—1465) sem akar elmaradni mögöttük, s a törökverő nagy hadvezér, Hunyadi János anyagi hozzájárulásával megkezdi a teljes és gyökeres restauráltatást. Arra törekszik, hogy székesegyháza minden árnyalatában a gótikus stílust adja vissza. Terve tökéletesen sikerül, s mikor 1453- ban felszenteli, a megjelentek nagy számában hat püspök nézheti, hogy a buzgóság és kemény akarat mire képes. Végezetül megörökíti nevét Bakócz Tamás (1497—1521) is a róla elnevezett és ma is fennálló Bakács-kápolnával. Művészi szépségben túl akarta szárnyalni a már létezőket. Alapkövét 1506- ban tette le s a következő évben már készen áll a műremek, a reneszánsz műízlésnek hazánkban a páratlan pompázatúnak mondható kápolnája. Bakócz az Annuntiatio tiszteletére szenteli fel, s egyben az az óhaja, hogy ez legyen a temetkezési helye. A bőkezű mecénás nem sajnálta rá a pénzt, viszont az olasz Ferucci mester megmutatta, hogy kicsiben is tud nagyot és szépet alkotni. Belsejét vörös márványlapokkal burkolta, tetejét helyes kis kupolával boltozta, s a záródásban fehérlő oltár úgy hatott, mint valami bájos ékszer, csupán nem aranyból vagy. ezüstből készült, hanem hófehér márványból. A Várhegyen tehát volt miben gyönyörködni, főképpen a székes- egyház nyújtott szemkápráztató látványosságot, de méltóképpen sorakoztak melléje és köréje az egyes kápolnák, nemkülönben a paloták. A művészetért lelkesedő emberek megcsodálták, hogy azután néhány évtized múlva annál fájóbban elsirassák. Állt itt is a szomorú igazság, hogy sírva vigad a magyar! Vigadását most is követte a bánat. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után még jobban megszállta a törököt a harci kedv. Egyre többet akar hazánk területéből lekanyarítani, s végzetes sorsát Esztergom sem kerülheti ki. Készülődésének hírére Várdai Pál (1526—1549) káptalanjával menekül innen, és a nagyobb biztonságot ígérő határszéli városban, Nagyszombatban telepszik meg. Amitől mindenki rettegett, 1543 aug. 10-én bekövetkezett. Az ellenség ostrom alá veszi ä várat, s mit törődik a tömérdek kárral, amit golyóbisai okoznak az egyes épületeken. Sikerült magát ide befészkelnie, s ettől kezdve a prímási székhely megszűnik a keresztény művelődés és hitélet középpontja lenni. Eddig ez volt a hivatása félezreden át, ezután pedig kénytelen tűrni a félhold uralmát. A magyar Sión ormán elnémul a keresztény istentisztelet hangja s helyében Allah dicsőítése hangzik fel. Ez is csupán a Bakács-kápolnában, mert egyedül ezt alakítja át a török mecsetté, 7
