Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
A felszentelő: Scitovszky János. CONSECRAVIT
fel, és áldozatot mutathassunk be. Ezért kell örvendeznünk, és ismét csak örvendeznünk! Estefelé befutott a király hajója, s ez újabb örömre hangolta a várakozókat. Erre maga az uralkodó adott biztatást, mikor a köszöntő beszédre emígy válaszolt: örömmel veszek részt ezen nemzeti vallásos ünnepen, melyen jelenlétem által a nemzet iránti állandó jóindulatomnak szeretnék bizonyítékot adni. Szavai felbátorították a prímást, hogy az ünnepség lezajlása után 129 előkelő névaláírással felterjesztést nyújtson be hozzá, és kérje az alkotmányos élet visszaállítását. így nőtt ki a felszentelés egyházi keretéből, és azzal karöltve a nemzeti szabadságnak is használni kívánt. Ez is kellett, bár súlypontja mégis csak a lelkiekre esett, s hatása nem is maradt el. Alig várta mindenki a hajnal pirkadását, hogy újból a Várhegyre mehessen. Reggel négykor már megszólalt a Nagyboldogasszony harangja, és ércszava jelezte, hogy megkezdődött az élet. Ettől kezdve egymást érték a kinti kápolnában a szentmisék, és alattuk a szentáldozások sem akartak véget érni. Reggel nyolckor újabb harangzúgás jelezte a bíboros-prímás érkezését, hogy megkezdje a tulajdonképpeni szentelés szertartását. Háromszor körüljárta a bazilikát, miközben falait szentelt vízzel meghintette. Utána segédkező papságával megállt a zárt kapu előtt, és hangos szóval kétszer intonálta: emeljétek fel fejeteket ajtók, táruljatok fel ősi kapuszárnyak, s a dicsőség királya bevonul! S belülről a válasz: Kicsoda ő, a dicsőség királya? Mire ő a kaput a kereszt szárával megdobbantotta, és még hangosabban mondta: nyíljatok ki, nyíljatok ki és ismét nyíljatok ki! Erre kitárultak a kapuszárnyak, és a menet bevonult. Most következett belülről a bazilika színes és lélekbemarkoló ceremóniával történő megszentelése. Órákig tartott, míg végbement az egész, és közben tíz órakor megérkezett a király is. A szertartás egyik menete éppen ekkor végződött, s az ágyúdörgés hallatára a szertartást végző főpap assistenciájával kivonult elébe, hogy a kapunál fogadja és üdvözölje. Rövid köszöntőjében rámutatott, hogy e helyen ajánlotta fel nemzetét a magyarok első szent királya Istenanyja, Mária, a magyarok Nagyasszonya oltalmába. Innen, a Szent István által alapított tíz püspökség főpásztorai mentek szét az egész magyar földre, hirdetni Krisztus evangéliumát, éspedig oly sikerrel, hogy uralkodása alatt az egész pogány nemzet meghajolt, és leborult Krisztus keresztje előtt, és abban kereste legfőbb dicsőségét. A dicső király nagy tettei szentelték és dicsőítették meg nyolcszáz év előtt ezt a helyet. Hazánk viszontagságos életében ezelőtt 300 évvel elpusztította az ellenség, amit korábbi elődeink itt, a Várhegyen alkot25
