Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

Magyarország hercegprímása

81

jutott a magyarnak az is, hogy az első esztergomi érsekek, a magyar kereszténység megerősítésében nagy szerepet játszó bencések közül kerültek ki s hogy a magyar alkotmány magna chartájának, az arany-bullának fogalmazásában tevékeny részt vett János, esztergomi érsek, szintén sz. Benedek fia volt. A múlt kegyeletének emléke megszentesítette Vaszary Kolos kinevezésének jelentőségét és a szenvedélyes felekezeti fegyvercsörgések közepette is mindenki meggyőződött, hogy a prímást működésében a keresztény alapon álló nemzeti szellemű történetíró fogja sugalmazni.

Az esztergomi főegyházmegye papságával 1891. november 1-én tudatta Majer István káptalani helytartó a kinevezés örömhirét. Az ilyen magas méltósággal vele járó üdvözlések után következtek az állása elfoglalásával járó hivatalos eljárások. A bécsi apostoli nuncius gratuláló levelével egyidejűleg kapta a meghívást a kánoni eljárás (processus informativus) eszközlésére, amelyre a nuncius november 5-ét tűzte ki. A jelzett napon a nunciatura kápolnájában a kánonjogi eljárás után letette a hitvallást és a pápának tartozó esküt. A szertartás alatt hangja eleinte erőteljes volt, később elérzékenyült, úgy hogy a meghatottság miatt néhány percig pihennie kellett. A nuncius ünnepi ebédjén nyilatkozott először primási hivatásának irányító eszméiről.

„Minden időben — úgymond — hű alázattal viseltetem a Pontifex Maximushoz, a pápához, hű jobbágya leszek ő Felségének a királynak és engedelmes kormányomnak, egész az oltárig, mint ahogy eddig is voltam szerény állásomban. Pannonhalmától szegényen vonulok be az esztergomi primási palotába, hogy ott legjobb

6