Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A pannonhalmi főapát

72 József-rend nagykeresztjét. Épen Keszthelyen a premon­treiek vendége volt, mikor kitüntetéséről a hivatalos értesítést vette. A kitüntetés átvételére Budapestre kellett volna utaznia. Nem akart menni. Most tűnt ki, mennyire idegenkedik a kitüntetésektől. Igen, de a pécsi bazilika fel­szentelésénél jelen kellett lennie s a király előtt csak ezen rendjellel jelenhetett meg.Végre is a bencések jogtanácsosa, Ziskay Antal június 14-én, az éjjeli vonattal hozta meg a rendjelet. A rendjel megköszönésére azonban mégis csak fel kellett utaznia Bécsbe, a Felséghez. Bécsből Budapestre s innen a bazilika felszentelésére Pécsre utazott. Ezen utazásai alkalmával hozták a lapok nevét, mint prímásét, először kombinációba. Tényleg azonban erről ez időben szó sem volt, az utazások a rendjellel voltak összefüggésben. * * * Kitüntetése egyúttal legfelsőbb elismerése volt az ő főapáti sikeres működésének. Nem volt irigylendő hely­zete, oly nagy elődnek, mint Kruesznek, közvetlen utódja lenni. Egyénisége, az emberekkel való szerény bánás­módja azonban még azt a disszonanciát is áthidalta, ami veretlenségből, anélkül, hogy az előző főapáton múlott volna, főképen a politikai személy-kérdés félre­értése miatt, Kruesz utolsó évében, az 1884-iki péri követválasztás alkalmából a rend és a megye között fönmaradt. — Ezt a félreértést Vaszary mint főapát teljesen megszüntette, ügy hogy addig soha sem volt oly meleg viszony a megye és a főapátság között, mint ő alatta. A megye notabilitásai, élén Batthyányi Lajos gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom