Jó Dobronya László: "Isten óvja a tisztes ipart" - Kereskedelem és vendéglátás ESZTERGOMBAN a két világháború között (2000)

A mai kereskedő nemzedék sokat tanulhat üzletpolitikájukból, becsületességükből, tisztességükből. Az esztergomi zsidó kereskedők valamennyien alkotó formálói voltak a kor kereskedelmének, megbecsült polgárai városunknak- Sajnos az elhurcolt kereskedők nevét nem őrzi egy márványtábla sem.

Teljesség igénye nélkül az ismert adatok birtokában kívánom nevüket ismertetni.

Virág és Szántó (textil) Weisz Mór és fiai (textil) Fleischman Sándor Sreiber Rezső és társa (textil)

Berger és Herman cég Löwy Sándor (bőr) Weczler Mór (üvegporcelán)

Deutsch Mór (textil) Kemény Lajos (textil) Schwarz Vilmos (textil) Stem Jenő (bor)

Duks Sándor (bőr)

Stem Sándor (bor) Ekstein Jenő (Bor)

Klein Béla (textil)

Gerő Samu

Engelhardt Ignác (ékszer) Király Mór Steiner Jenő Büchler (hentes) Rozumberg Rezső (fűszeres)

Pick Jenő (liszt nagykereskedő)

Vajda Vilmos (liszt nagykereskedő) Weiman Zoltán (fűszer- csemege)

Szigeti Gábor (ékszer) Hirsch Sándor (bútor) Marmostein (fűszer) Swarc Lajos (bútor) Wild Andor (fűszer) Sulteisz (fűszer) Wemes Ignác (textil) Kovács Jenő (textil)

Ebből a kis történeti ismertetésből kell kiindulni, hogy Esztergom város 1920- 1945-ig terjedő kereskedelmi életét bemutatni lehessen.

Ha a kor üzletpolitikáját és erkölcsiségét kívánjuk definiálni lakonikus rövidséggel, akkor szinte szállóigévé vált elődeink mondását kell ismertetni:

„ Légy hű a cégedhez,

Légy tisztességes ahhoz, akitől vásárolsz,

Légy tisztességes ahhoz, akinek eladsz. ”

Abban az időben lejátszódó kíméletlen konkurenciaharcban másképpen nem is lehetett cselekedni. A kor jellemző mondása: Többet ér a sűrű fillér, mint a ritka pengő. Aki a gyors meggazdagodás útját választotta, annak az üzleti tevékenysége tiszavirág életű volt.

A két világháború közötti időszakot előbb a háború utáni konjuktúra, majd az infláció, az azt követő gazdasági válság, végül a fellendülő idegenforgalom hatása jellemezte.

5