Jó Dobronya László: "Isten óvja a tisztes ipart" - Kereskedelem és vendéglátás ESZTERGOMBAN a két világháború között (2000)
3. Esztergom város kereskedelmének bemutatása 1920-as évektől 1945-ig. 1920-tól 1945-ig a kiszolgálási forma hagyományos volt. A kisboltok életképességének az oka többek között abban keresendő, hogy általában az egész család összes tagja dolgozott bennük, a munkaidő korlátozása nélkül. A hagyományos értékesítés során a kiskereskedő fenntartotta azt a személyes kapcsolatot, mely hozzájárult működésének eredményességéhez. Ez meghatározó elem volt ebben az időben. Ami a kiskereskedők árubeszerzését illeti, kihasználták a többcsatornás beszerzés valamennyi lehetőségét. Ahol lehetőség adódott, részben a gyárak - a kiskereskedőkkel közvetlenül érintkező ügynökei útján kapcsolták ki a nagykereskedelem tevékenységét. Ilyen volt pl. Schmoll, Kallós Rt. Vánca Rt. Hutter és Lever Rt. Flóra szappangyár, Diana Rt. így árrést takarítottak meg, mivel kikapcsolták a nagykereskedelem tevékenységét. Esztergomban ezidőben szappangyár is működött Heischman cég irányításával a Deák Ferenc utca végén. A gyarmatáru nagykereskedők, pl. Weisz Albert Budapest, Dob utca, az esztergomi boltok többségét látták el áruval. Ügynökei mintakollekciókat hoztak. Megrendeléseket helyben felvették. Itt állapodtak meg a fizetési feltételekben, határidőkben. A hitelnyújtások lélegzetvételhez segítették a boltokat. Városunkban több nagykereskedés működött: Putz, Reich, Vajda, Liszt, Ekstein, Stem, Bor, Schrank Ödön Likőr, Pecz Likőr, Karácsonyi István zöldség-gyümölcs, Jó Dobronya Béla fűszer és csemege és ásványolaj nagykereskedő tevékenységi köre. Esztergom városára, Dorog és Párkány járásterületére terjedt ki. Külön említeném meg Tóth János dunai vízimolnárt, vízimalma színfoltja volt a városnak, a régi Pecz gyárral szemben a Dunán ringott. Esztergom város áruellátását és a választék bővítését jelentősen segítették a felvidéki beszerzési lehetőségek. Kisgyarmatról Wagner tej és feldolgozó üzeme, Zselízről Schulek Emil hús- és húsipari készítményekből beszállítók voltak. Enyhítve a háború miatt fennálló ellátási nehézségeken. 3.1. A kereskedelem általános jellemzői a kor tükrében Esztergomban az üzletek jelentős hányada családi jellegű vállalkozás volt. Csak a nagyobb forgalommal rendelkező boltokban alkalmaztak kifutókat, tanoncokat, segédeket. Különösen a fűszeres segédek helyzete volt nehéz. Napi 16 órát is dolgoztak. A kereskedelmi dolgozók munkáját megnehezítette az a tény, hogy a boltokba úgy a gyártó vállalatoktól, mint a nagykereskedőktől az áru „lédigként”, gyűjtőcsomagolásban érkezett. Pl. a liszt 80 kg-os zsákokban, kristálycukor 50 kg- os kiszerelésben, kockacukor faládában 100 kg-os súlyban, zsír félfenekű hordóban. A beérkezett liszttel a „hombárokat” feltöltötték, itt külön fakkokban 6
