Jó Dobronya László: "Isten óvja a tisztes ipart" - Kereskedelem és vendéglátás ESZTERGOMBAN a két világháború között (2000)
elkülönítve lett a kenyérliszt, a nullás liszt, a grízes liszt, az állatok etetésére használatos nyolcas liszt, ill. korpa. A boltokban a csomagolást a fogyasztók által kért mennyiségnek megfelelően fuszerzsákokban szolgálták ki. A világítás céljára használatos petróleum 200 literes' vashordókban érkezett, ezt a bolti tartályba kellett átpumpálni, hogy kimérhető lehessen. Ez időtájban a villanyvasaló még nem volt használatos. A vasalás faszenes vasalóval történt. A faszén raktározásáról külön gondoskodni kellett. 1930-as évek közepétől a faszén már nem gyűjtőcsomagolásban érkezett, hanem „retorta" faszén 1 kg-os fogyasztói csomagolásban került forgalomba. Ez a kiszolgálást könnyítette. Egyes boltok számára a hatóság a „butillázást", vagyis a szeszesitalok korlátolt kimérését engedélyezte. A gyártó cégek lédig áruként szállították ki a pálinkát és a különböző likőrárukat. A boltoknak ezt külön kiméréssel eladásra kellett előkészíteni. Külön szakismeret kellett a borok kezeléséhez, mely megkövetelte a pincegazdasági teendők alapos ismeretét. Az értékesítés folyamatában figyelemmel kellett lenni a hordók feltöltögetésére, kénezésre, a fejtésre, az áru szakszerű kezelésére a minőség megóvása érdekében. A korabeli munkák ismerete nélkül nem lehet látni és érzékelni azt a fejlődést, amely hosszú évtizedek alatt ment végbe a szakmán belül. Csak ezen ismeretek birtokában lehet értékelni az elődeink többletmunkáját. A sok zsákolás, a cipekedés az egészség rovására ment. 80-100kg-os zsákok, hordók emelése az áruk mozgatása fáradtságos, kemény munka volt. Számolást a boltban nem segíthette az optikai árszámolós mérleg, számolni fejben kellett. Tévedni sem a bolt kárára, vagy a vevő megkárosítására nem lehetett. Ezidőben a felrakósúlyos mérlegek voltak forgalomban. Úgy a mérlegek, valamint a súlyok hitelesítéséről, az űrmértékekről is 2 évenként gondoskodni kellett. Az utóbbit a pénzügyőrség rendszeresen ellenőrizte. A kereskedők nagy gondot fordítottak a bolt és annak közvetlen környezetének tisztántartására. Nagy figyelmet fordítottak a kirakatok átrendezésére, annak aktualitásának biztosítására. A kirakat a bolt tükörképe volt. •Reprezentálta az üzletben kapható áruféleségek .körét. Bolti reklámpolitikáról el lehet mondani, hogy csak azt reklámozták, ami valóban kapható volt a boltban. Erkölcsi kritériumnak számított, hogy a reklám a valóságot tartalmazza. Tehát legyen igazmondó valamennyi, még a legkisebb szatócsbolt is minden évben díszes falinaptárral ajándékozta meg a törzsvásárlóit, ez a megbecsülés kinyilvánításának egyik formája volt. 3.2. Tanoncoktatás Esztergomban a tanoncoktatás a Szt. Tamás iskolában történt. Itt említem meg Márkus Ferenc, Hajnali Kálmán, Gábriel István, Bognár és Polák Ferenc tanító urakat, akik az elméleti képzést biztosították heti 1 alkalommal. A 30-as évek elejéig az elméleti képzés vasárnap délelőtt volt. A tanoncok felszabadítása bizottság előtt történt. Elnöke Kovancsek Jenő, aki a Kereskedelmi Társaság elnöke is volt egyúttal. A nevezett úr nagy tekintély volt a szakmában. Az elméleti képzés terén alkalmazkodtak a szakmai követelményekhez. A szakmai számítás 7
