Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

A kor

királynak karácsonyi ajándékként, s személyes baráti kapcsolataikon keresztül nagy hatással volt a magyar humanizmus két vezéralakjára: Vitéz Jánosra és Janus Pannoniusra.

Az Alpoktól északra születik meg az eszmék terjesztésének forradalmian új eszköze: a könyvnyomtatás. Johann Gutenberg mainzi iparos 1445 körül adja ki első nyomtatott könyvét. Egy emberöltővel később már ezen az úton terjednek el a xvi. század legnagyobb hatású humanistájának, Rotterdami Erasmusnak gondolatai. Erasmus a számunkra oly nevezetes 1506-ik esztendőben érkezik Rómába, ahonnan 1509-ben kiábrándultán tér vissza hazájába. Ekkor írja meg A balgaság dicsérete című könyvecskéjét, amelyben keserű szatírával tárja fel az egyház minden bűnét és hibáját, s ezzel akaratlanul is a reformáció előkészítőjévé válik.

Erasmus A balgaság dicséretében kora kegyetlen társadalomkritikáját fogalmazta meg. Nem sokkal utána legjobb barátja, Morus Tamás Utópiájában egy új, igazságos, hívő és a pénzt megvető társadalom képét rajzolta fel. Morus vin. Elenrik szolgálatában vérpadon végezte életét, míg Erasmus magányosan és függetlenül halt meg. Bizalmas barátja, Oláh Miklós esztergomi érsek, az utolsó humanista levelező megható epitáfiumokban siratta el, s követői Európa minden részén a türelem, az emberség és a kultúra híveiként vitték tovább tanítását.

Itáliából indulnak el azok az utazók is, akik közül a legnagyobbak: Kolumbusz Kristóf és Amerigo Vespucci az 1490-es években felfedezéseikkel forradalmi átalakulást hoznak az embernek a Földről alkotott képében. A geográfiai világkép átalakulásától nem sokkal marad el a kozmográfiai világkép gyökeres megváltozása. Amikor Kolumbusz az esztergomi alapkőletétel évében meghal, Kopernikusz már dolgozik heliocentrikus rendszerének felállításán, amelyben a világ addigi központjának vélt Föld helyébe a Napot teszi.

Miközben a xv. század Európájában forrongva alakult az újkor, Keletről veszedelmes felhők közeledtek. Az oszmán birodalom nyugat felé nyomult, és 1453-ban elfoglalta Kelet-Európa fővárosát, a bizánci egyház központját, Konstantinápolyt. A néhány évvel ezután pápává választott Aenea Piccolomini hiába próbálta egységbe szólítani a keresztény Európát, a keresztes hadjárat elmaradt, s csak Hunyadi János 1456. évi nándorfehérvári győzelme állította meg egy időre a török további terjeszkedését.

A Nyugat felszabadult örömmel ünnepelte a magyar hősöket, de a déli harangszó lelkesítő hangjain kívül mással nem segítette a fenyegető erő feltartóztatását. A török hadak ennek ellenére még közel egy évszázadon át nem tudták átlépni Magyarország déli határait, s ez döntően az 1458-ban királlyá választott Hunyadi Mátyásnak volt köszönhető.

A fiatalon trónra lépett király több mint három évtizedes uralkodása alatt Európa egyik legfontosabb hatalmi tényezőjévé tette Magyarországot, s egyszersmind királyi udvarát a humanizmus és a reneszánsz kultúrájának az itáliai fejedelmi udvarokkal azonos rangú központjává formálta. A xv. század második felének Magyarországa nem csupán szilárd védőbás