Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A kor
tyája volt az egymással marakodó nyugati hatalmaknak, hanem ugyanakkor közép-európai központja az Itáliából kiindult újkori eszmevilág fejlődésének. Mátyás kora egyik legnagyobb fejedelmi egyénisége volt. Páratlan tehetséggel és eréllyel rakta le egy jól szervezett modem államhatalom alapjait, művelt tisztségviselő-réteggel és diplomatákkal, erős zsoldoshadsereggel. Nem rajta múlt, hogy a talaj nem volt elég szilárd, s halála után a mű összeomlott. Államférfiként évtizedekkel megelőzte Machiavellit, s amikor az (ismét 1506-ban) felvonultatja az újonnan megszervezett firenzei köztársaság nemzeti hadseregét, Mátyás rettegett fekete seregét saját utódai már több mint egy évtizede szétverték. Két évtizeddel később Mohácsnál a török végleg elsöpri a középkori Magyarországot. Ami ennek ellenére tartósan fennmaradt és gyökeret vert, az a humanizmus és a reneszánsz kultúrája. Talán legszebben Kardos Tibor jellemezte Mátyás művének kétféle arcát; »Hatalmas ország uraként halt meg, de az emlékezés ajtaján deákruhában kopogtat, fiatalon.« Utódot, vezéregyéniségeket, széles látókörű politikusokat nem tűrt meg és nem tudott maga után hagyni, de a humanista műveltség és életstílus általa megvalósított európai színvonalú mintája halála után is tág körben terjedt tovább. Udvarának humanista központja szétszéledt, bár utóda, Jagelló Ulászló egy ideig még igyekezett az udvar fényét és szellemét fenntartani, sőt új építkezésekkel növelni. Máig sem egyértelműen tisztázott kérdés, hogy a csupán Mátyás halála utáni leírásokból ismert budai királyi palota egyes részeiből mi Mátyás-kori és mi Ulászló-kori építkezés. Omichius és Ger- lach 1572-ből és 1573-ból fennmaradt leírásaiból egybehangzóan az tűnik ki, hogy a díszudvar folyosóján 1502-es évszámmal ellátott és wladislavi regis hoc est MAGNiFicuM opus feliratú kapu nyílott. Ulászló építkezéseiről tanúskodnak a feltárt Jagelló-címeres kő töredékek is. A nagyrészt Budához és a budanyéki vadászkastélyhoz köthető munkálatokat valószínűleg akkor végeztette, amikor 1502-ben házasságot kötött Anne de Foix- val, a francia király rokonának, Gaston de Candale-nak a leányával. Ulászló építkezései alig egy évtizedre korlátozódhattak, hiszen uralkodásának első évei trónja megszilárdításával teltek el, Anna királyné 1506- ban bekövetkezett halálával pedig végleg abba is maradtak. Ulászló nélkülözte Mátyás tekintélyét, a hatalom az oligarchia kezébe került, az ország pénzügyei is kicsúsztak a kezéből, Mátyás hadserege feloszlott, a király pénz és fegyver nélkül tehetetlenné vált. A királyi építkezések megszűntével annál lázasabb építőtevékenység indult meg a főurak körében. Tragikus ellentmondása ennek a kornak, hogy a reneszánsz individualitás »alkotó egoizmusa«, amelyről Heller Ágnes ír A reneszánsz emberben, a személyiség önmegvalósítása, érvényesülése egy mű megvalósítása útján, a hírnévéhség kielégítése valami maradandó létrehozása által Magyarországon csak a xvi. század elején tud kibontakozni, egy olyan történelmi szituációban, amely rövid idő alatt kegyetlenül elsöpri az egyént, az alkotást, sőt az azt értékelni tudó társadalmi közeget is. 9
