Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A Mecénás
A Mátyás utáni kor oligarchái - miközben egymás ellen acsarkodva sodródnak az ország egyre közeledő összeomlása felé - lázasan igyekeznek létrehozni a maguk egyéniségét, rangját kifejező környezetet, s ennek kerete a reneszánsz stílusban újjáépített rezidencia. A példa, az »exem- plum« az irigyelt, talán gyűlölt, de féltékenyen is csodált Mátyás király s az ő és utódai által emelt budai, visegrádi és nyéki épületek. Mátyás életében a reneszánsz életstílus színtere a királyi udvarra és közvetlen környezetére összpontosult. Tárgyi bizonyítékunk úgyszólván csak a királyi udvar reneszánsz építkezéseiről van, s az a néhány címeres kő, amely másutt előkerült, egyéb építészeti részletek híján inkább erődítések jelzője lehetett. Annál nagyobb lendületet vett a reneszánsz építészet elterjedése Mátyás halála után, olyannyira, hogy magyar reneszánszról országos méretekben csak a xv. század utolsó éveitől kezdve beszélhetünk. Az udvari központ mellett és helyett több kisebb, szerényebb, de a humanista életstílust öntudatosan ápoló és továbbterjesztő főúri központ keletkezett országszerte. A Mátyás uralkodása alatt kegyvesztett főpapok: Báthori Miklós Vácott, Váradi Péter Bácson élesztette újjá udvarát, majd az új országnagyok közül Perényi Péter nádor Siklóson, Gergellaki Buzlay Mózes udvarmester Simontornyán, a szerteágazó Báthory család Nyírbátorban, Ecseden, Ötvöskónyin alakít ki reneszánsz rezidenciát. A püspökök közül Szatmári György Pécsett, Thurzó Zsigmond Váradon, Estei Hyppolit Egerben teremti meg a maga környezetét, hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak közül. A reneszánsz meggyökerezését mutatják azok a szerényebb építkezések, amelyeket kisebb nemesek vagy az alsóbb papság humanista műveltségű tagjai végeztettek. Ilyenek Lázói János gyulafehérvári kápolnája vagy a mohácsi csata évében sem szűnő építőkedv bizonyságai Devecseren és Máréváron. Ennek a Jagelló-kori reneszánsznak a királyi udvar rövid életű utó virágzása után a határokon túlra is sugárzó másik központja az esztergomi érseki udvar, és vezéregyénisége Erdődi Bakócz Tamás bíboros érsek. A MECÉNÁS »Ha Corvin János herceg Mátyás király törvénytelen gyermeke volt, akkor Bakócz Tamás törvénytelen lelki leszármazottja.« Kardos Tibor e szellemes hasonlata találóan jellemzi azt az embert, aki Mátyás környezetéből nőtt ki Mátyás epigonjává és a Jagelló-kori Magyarország legfontosabb alakjává. Kétségkívül hiányzott belőle Mátyás emberi nagysága, mélyen átélt humanista szelleme, de vele született tehetsége elég volt ahhoz, hogy példaképének hatására erős egyéniséggé formálódjék, és kortársai fölé emelkedio
