Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
Bibliográfia
megbízhatóságára jellemző, hogy a továbbiakban azt írják, hogy Bakócz Mazzuoli (sic! Muzzarelli helyett) orvosával hozatta haza a márványoltárt (!), tehát nem a szobrokat, mint ahogy az az erről szóló levél hiteles szövegében áll. A Ferrucci család tagjainak életrajzi kronológiáját, műveik felsorolásával és levéltári dokumentumok szövegeivel a magyar Fabriczy Kornél publikálta századunk elején: Cornelius von Fabriczy: Die Bildhauerfamilie Ferrucci aus Fiesoie. Jahrbuch der preussischen Kunstsammlungen, xxix. 1908. Beiheft. 1-28. 1. Andrea di Piero Ferrucci életrajzi adatainak jegyzeteiben ő is azt állítja Dankóra való hivatkozással, hogy Vasari tévedett, amennyiben Ferrucci csupán egy oltárt készített Esztergomban. Fabriczy ebben a közleményében nem hivatkozik Pulszky és Fellner cikkére, ezzel szemben a 10. old. 5. jegyzetében csaknem szó szerint átveszi - hivatkozás nélkül, saját megállapításként - Pulszky szövegét a következőképpen: »Vásári spricht irrtümlich von einem Grabmal; doch fehlt er darin nicht ganz, indem der Kardinal sich seine Grabstätte vor dem Altar bereiten Hess.« A közlemények a Bakócz-kápolna oltárára vonatkozó részét egy évvel később, 1909-ben közölte a L’Arte xii. évfolyamában, Due opere di Andrea Ferrucci esistenti in Ungheria címmel. (Magyarul megjelent Andrea Ferrucci két műve Magyarországon a Fabriczy Kornél kisebb dolgozatai. Bp. 1915. c. tanulmánykötetben 306-315. 1.) Ennek egyik jegyzetéből is kitűnik, hogy ismerte Pulszkyék cikkét, tehát a téves értelmezést tőlük vette át. Dankó munkáját eredetiben valószínűleg nem olvasta. Fabriczy életrajzi tanulmányával egy időben jelent meg Kenczler Hugó: Andrea Ferrucci Bakács-oltára Esztergomban. Archaeológiai Értesítő 1908. 289-305. c. tanulmánya, amely szintén Pulszky nyomán újabb hipotézisekkel próbálja a Pulszky-féle oltárcentrikus felfogást tovább fejleszteni. A Vasari-szöveg és az oltárteória nyilvánvaló ellentmondását úgy próbálja feloldani, hogy két művet tételez fel: egy síremléket, amelyről Vasari ír, de elveszett, és egy oltárt, amelyik megvan. Hogy ez esetben Vasari miért nem említette mind a kettőt, arra nem tud magyarázatot adni. Az oltár mai torzó állapotát eredetinek hiszi, és abból máig élő téves statisztikai következtetéseket von le. Fabriczy nemzetközi tekintélye alapján aztán az ő megállapítását veszi át a további Ferruccival foglalkozó irodalom, így: Schottmüller Fr.: Andrea Ferrucci Thieme-Becker: Allgemeine Lexikon der bildenden Künstler, xi. Leipzig, 1915. 489-490.1., valamint Adolfo Venturi: Storia dell’arte italiana. Vol.x.La scultura del Cinquecento. Milano, 1935. 179-187.1. Ferrucci egyetlen életrajzírója sem említi Odoardo H. Giglioli: II dossale d’altare di Andrea Ferrucci nel Duomo di Fiesole. L’Illustratore Fioren- tino. Firenze, 1913. 52-67.1. c. cikkét, melyben a fiesolei Matteo Gondi-féle kápolna építésére vonatkozó teljes levéltári anyagot közli. - Az imolai Tri- buna di Giulio 11. néven ismert kis kápolnát közli Luigi Orsini: Imola e la Valle del Santemo, Bergamo, 1907.94., 95., 98.1. Michelangelo műveinek és környezetének Andrea Ferruccira gyakorolt 108
