Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

Bibliográfia

hatásával kapcsolatban több összefüggés felismeréséhez adott indítékot Charles de Tolnay: Michelangelo, Princeton, 1969-1971. - valamint uő. Michelangelo, Mű és világkép. Bp. 1975. c. monográfiája.

Ioannes Fiorentinus személyével elsőnek Bunyitay Vince: A menyői keresztkút és a renaissance Szilágy megyében. Századok 1886. 893. és Bunyitay Vince: Szilágymegye középkori műemlékei. Bp. 1887. 30-36. c. közleményei foglalkoznak. Ezt követően jelent meg Ehrenberg H. .-Firenzei János magyar- és lengyelországi művei. Archaeológiai Értesítő 1893. 250. c. tanulmánya Hampel József megjegyzéseivel. — Az újabb irodalomban elsőnek Balogh Jolán foglalta össze a rá vonatkozó ismereteket: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943. 2x1-214, 268-270. c. művében, a teljes korábbi irodalommal. Ugyanő foglalkozik Fiorentinus szerepével a Ba- kócz-kápolna építésében: Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Bp. 1935. 40., 123., 125., 126. c. monográfiájában. - A Fiorentinus-kérdést kiszélesítette Gerevich László: Johannes Fiorentinus und die pannonische Renaissance. Acta Históriáé Artium, Tom. vi. 1959. 3-4. 309-338. c. nagyszabású tanulmánya, mellyel több ponton vitába szállt Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. 1. köt. Adattár. Bp. 1966. 298. művében. — A Fiorentinus-kérdést újabban megkíséreltük új megvilágításba helyezni és tisztázni Ioannes Fiorentinus szerepét a Bakócz-kápolna építésében. Horler Miklós: Ioannes Fiorentinus Forgách-síremléke. Építés-Épí- tészettudomány, xv. köt. 1-4. sz. Bp. 1983. 237-259.

A MŰ ÉS SORSA

A kápolna elemzéséhez és történetéhez a legfontosabb szakirodalmi támpont Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Bp. 1955. c., már idézett monográfiája volt. Az általa közreadott teljes korábbi irodalomból külön is kiemeljük a két legfontosabb xix. századi forrásművet: Johann Nép. Máthes: Veteris arcis Strigoniensis monumentorum ibidem eruto- rum, aliarumque antiquitatum lytographicis tabulis ornata descriptio. Stri- gonn, 1827, valamint Dankó József: Ortu progressuque Capellae Bakácsia- nae commentariolum. Strigoniae, 1875. c. munkákat, valamint egy századunk elején megjelent tanulmányt: Forhát Alfréd: Az esztergomi Bakócz- kápolna régi homlokzata. Archaeológiai Értesítő. Új folyam, xxxvm. 1918-1919. 117-120. c. első kísérletét a kápolna elpusztult bejárati keretarchitektúrájának rekonstrukciójára, mely bár nem mindenben helytálló, az első kísérlet az eredeti állapot építészeti módszerekkel való megközelítésére.

Építészeti felmérési rajzokat a kápolnáról első ízben Johann Baptist Páckh készített 1823-ban, az áthelyezést megelőzően. Ezeket csaknem teljes számban közölte Balogh Jolán már idézett monográfiája. Az áthelyezés utáni állapotról elsőnek Fellner Sándor közölt két metszetet, nézettel a mai bejárat, illetve a sekrestye felé, már idézett, Pulszky Károllyal közösen

109