Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

23

területe mindinkább összehúzódott s utóbb már csak a viziváros és a külön falakkal körül vett Rácváros (mai sz. kir. város) maradt meg a hajdan oly nagykiterjedésü fővárosból. Amit meghagyott a török, azt mindég az ostromló had rombolta le. így valamennyi ostrom volt, mindannyiszor lángbaborult a vár legtöbb épülete s ezek között is legtöbbet szenvedett rendesen a mecset gyanánt használt főszékesegyház.

II. Rákóczi Ferenc.

Utoljára a kuruc hadjáratban volt szerepe az esztergomi várnak. II. Rákóczi Ferenc 1706. augusztus 6-án fogott Esztergom ostromához. A várban Kucklender altábornagy volt a parancsnok, a várőrsége pedig kevés labancból valamint osztrák és rác zsoldosból állott.

Rákóczi a Garamtoroknál ütött tábort, sátora egy magas dombon állott, mely dombot a kuruc vitézek maguk hordtak össze, hogy a fejedelem sátora illően, emelkedett helyen legyen. Az ostromüteget a párkányi parton állitatta fel s a Dunán át lövette, bombáztatta a várat s közben a Dunán átkelt kuruc gyalogsággal több rohamot intézett a kurucság a falakra. Esztergom törökidőbeli erőditményeit, a császáriak uj árkokkal és földsáncokkal erősítették meg s igy nem volt könnyű munka a vár bevétele, bár az őrség, sőt maga a várparancsnok igen szorongott odabenn. A kuruc tábor, mely a várat Gyürky Pál tábornok vezérlete alatt körülvette, már a Vízivárost is elfoglalta s a vár falait aknákkal ásta alá. Kuklender látva, hogy