Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

I. A gobelin művészet nyomai hazánkban

nálva, kizárólag csak kereskedéssel foglalkozott, gobelineket és szőnyegeket közvetített, mely üzletre bő alkalmat nyújtott a török szőnyegbehozatal fellendülése, de nem lehetetlen az sem, hogy a királyi palota falkárpítjainak javítására felszerelt szövőműhely élén állott.

Zsigmond király budai udvara éppenúgy, mint kora fejedelmi palotái, kétségtelenül gazdag pompával volt berendezve. Bizonyos, hogy a kor ízlése szerint a termek falait gobelinek borították. Félelemnélküli János, burgund herceg 1416-ban Liliében fényes ünnepségeket rendezett Zsigmond király követeinek tiszteletére s az ünnepségek végeztével gazdagon megajándékozta a vendégeket.” Ezen ajándékok között volt egy udvari vadászjelenetet ábrázoló gobelin, melyet az egykorú feljegyzések szerint 1416-ban Liliében szőttek.10 Ebből az időből maradt fenn II. Pál pápa falkárpítjai között egy gobelin, mely Zsigmond királlyal hozható kapcsolatba. A pápa 1465-i jegyzékében, a szicíliai király fiának esküvőjére kikölcsönzött tárgyak között szerepel egy arrasi gobelin: „item unum pannum d'Aras magnum felicis recordationis do- mini Eugenii papae IV. et imperatoris Sigísmundi".11 A feljegyzésből nem derül ki világosan a gobelin tárgya, hogy vájjon IV. Jenő pápa és Zsigmond találkozását örökítette-e meg, vagy csak annak emlékére készült.

Mátyás király müvészetszerető humanista udvari élete, az olasz származású királyné fejlett ízlése és pompaszeretete a művészet minden ágát felvirágoztatta Magyarországon és bizonyos, hogy ebben az időben a díszítő-művészet is bőven termette alkotásait. Beatrix kelengyéjében tételenként fel vannak sorolva gobelinek is.12 Sajnos, ezeknek is ugyanaz lehetett a sorsuk, mint a világhírű Corvin-könyvtáré, melyet a hódító török az egész mátyáskori kultúrával együtt elpusztított vagy szétszórt a világ minden tájára. Mátyás király udvarában, az egykorú feljegyzések szerint, a

7