Dezsényi A. Henrik: Az esztergomi Ferences templom története (1987)

A mai ferences templom felépülésének körülményei

Az új ferences templom építése azért vált szükségessé, mert amikor a város 1683. október 28-án felszabadult a török elnyomás alól, megindult az élet. A lakosság egyre növekedett, ezért a lelkipásztori teendők elvégzése is mind több ferences atya munkáját kívánta.

A Várost Tanács 1697-ben, az alapkőletétel előtt hívta meg a ferenceseket a mostani belvárosba, amely akkoriban a város falain kívülre esett.

Esztergom városa telket adományozott a templom- és kolostorépítéshez.

A ferences templom építésének segítői, jótevői:

A város adományain kívül Gróf Széchenyi György érsek, a ferencesek letelepítését segítve 1690-ben 20 000 rajnai frankot adományozott a templomépítéshez.

A másik nagy segítő: Kuckländer Ferenc Ferdinánd volt. (A História Domus szerint 1719-es halála után a Jézus Szíve oltár dobogója alatt temették el.)

Kuckländer Ferenc Ferdinándné volt az 1718-ban épült Lorettói kápolna építtetője. A kápolnát temetkezési helyéül építtette. 1726. január 28-án halt meg, és a kriptában nyugszik.

6