Dezsényi A. Henrik: Az esztergomi Ferences templom története (1987)

A. ferences templom részletes története 1700-tól

Bár a ferences templom alapkövét 1700-ban tették le, de a kuruc- labanc háború miatt a templom fala csak 1 méter magasra épült.

Ezután az 1703-as Rákóczi-szabadságharc nyolc évre elodázta a templom további építését. 1706-ban a harcok következtében 300 ház vált a tűz martalékává, de mivel a templom fala csak 1 méter volt, elkerülte a pusztulást.

1716-ban, a harcok befejeztével a templomépítés már oly gyorsan haladt - a jótevők és a nép adományaiból hogy ez év október 4-én, Szent Ferenc ünnepén az elkészült templomhajót Illés János esztergomi kanonok megáldotta.

1717. június 13-án megyére szóló ünnepséggel átadták a templomot és a kolostort, amelybe ezen a napon vezették be a ferenceseket.

A kolostorban legalább 20 felszentelt ferences pap misézett naponta.

1726-1750 között teljesen kész lett a vízivárosi templom és kolostor, melyet már kőből építettek, és a Szent Kereszt tiszteletére fel is szenteltek.

1745-55 között készült el a templom hajójához csatlakozó szentély. A munka során a templom boltozatát is átépítették. A templomhajó építése Lucas de Schram trieri származású építész és festőművész nevéhez fűződik.

1753-ban megkezdték a torony építését. Mai sisakjának formáját a múlt században nyerte el, Simor János kívánságára. A templom- torony magassága: 51 méter.

1756-ban a szentély kevés változtatásával készült el a ma is álló főoltár. A főoltár képét ugyancsak a trieri származású Lucas de Schram festette, aki később Sopron városában telepedett le, és ott is halt meg. A főoltár Szűz Máriát ábrázolja Szt. Annával és Szt. Joachimmal.

1823. október 5-én ünnepélyesen konszekrálta a templomot Rudnai Sándor esztergomi érsek. Ezidőben készült el a tabernákulum és a Szentségház is. A főoltárba Szt. Gaudiosus és Szt. Bonosa ereklyéit helyezték el.

7