Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
7 kék öltönye látszik, fejét vörös nimbus övezi, baljával felfelé mutat, jobbjában jóslatát tartja. Az alsó kép teljesen elpusztult. A déli kapufélen fent Szent Péter volt látható kék mezőben (9. S. PETRVS), fehér alsó és vörös felsőöltönyben, vörös nimbusszal, jobbjában két kulcs, baljában felirata. Alatta Szent János evangélista állott (8. S. IOhES EVAS) szintén kék mezőben, Szent Péterhez hasonló színű öltözetben. A legalsó alak Szent Adalbert volt (7. SOS ADABERT) kék mezőben főpapi ruhában. Vörös miseruhája fölött fehér palliumot hordott, fején mitra, körülötte vörös nimbus. Jobbjával áldást osztott, balja és alsó teste Széless idejében hiányzott. Az északi kapufélen fent Szent Pál apostol (18. S. PAVLVS) áll kék alapon, fehér alsó- és vörös felsőruhában. Alatta Máté evangélista (12. SMAThS ÉVA). Szintén kék mezőben az előbbihez hasonló színezésű öltönyben, feje körül vörös nimbussal, baljában kibontott irattekercs. A legalsó alak Szent Miklós püspök (10. S. NICOLAVS), szintén kék alapon áll, fehér albában, fehér tunicellával és vörös casulában. A jobbjában lévő feliratot Széless sem tudta elolvasni. A szemöldök-gerenda alsó részén kék alapon vörös nimbusos fehérruhás angyalok, a külső részben pedig szintén kék alapon vörösbarna ruhában III. Béla király és Jób érsek. A kékszínü alap teljes mértékben érvényesül a timpanonhan. Ebből emelkedik ki a vörös, fehér és kék márványból szerkesztett trónus, melyen fehér párnán ül Mária. A Szűz fejét, alakját betakarja kék palástja, míg a kis Jézus vörösbarna nimbust, fehér és vörös ruhát visel. Széless szerint Szűz Mária kezében jogart és világalmát tart, de ennek a Klimó-féle képen semmi nyoma. Mellette jobbra áll Szent Adalbert vörös miseruhában, fehér albában. A miseruhát fehér szegély és érseki palást díszíti. Fején infula, körülötte vörös nimbus, jobbjában pásztorbot, baljában feliratos lapot nyújt Szűz Mária felé. A Szűz balján áll Szent István hosszú, derekán átkötött albában, fehérrel szegett vörös palástban, fején nvilt korona, körülötte vörös nimbus. Kezében feliratos lap. Mögötte egyházi férfi fehér albában és vörös dalmatikában, kezében kardot tart. Végül vörös törzsű, fehér lombú fa, a paradicsom jelképe. Ugyanígy a kép másik oldalán Szent Adalbert mellett is, itt a fa mellett azonban fehér albában és harangalakú vörös miseruhában jobbjával misekönyvet, baljában tömjénezőt tartó alak áll. A felsorolt jelenetek és alakok különleges technikával készültek, mely hazánkban — eltekintve egy pécsi sírkőtől* 16 — 16 A pécsi székesegyház környékén 1773-ban talált sírkő (?), mely oráns- szerü, egyházi ruhás férfit ábrázol. Az alak ruháját, arcát határozott rajzzal vésték be a fehérmárvány alapba. Háttere kitörött s így kitöltéséről semmit sem tudunk. Gerevich T. véleménye szerint technikája az esztergomi emlékekhez hasonló. Bár az egész alak összefügg az alappal, technika szempontjából közeláll az esztergomi emlékekhez, mert mint később látni fogjuk, ezek az emlékek nem valami elméletileg kigondolt merev technikai szabály szerint készültek, hanem a nyersanyagadottságokhoz igazodtak. Különösen az anconai Dómból származó márványlapokat érezzük a pécsi darabhoz közelállónak. Gerevich T.: Id. m. 169.1
