Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
váltója foglalja el. „Rex glóriáé“, vagy „Maiestas Domini“ rendszerint apostol-szimbolumok között. A porta speeiosán viszont a főhelyen Máriát látjuk, Szent Adalbert és Szent István társaságában, akiknek a románkori ikonográfiái szabályok szerint semmiesetre sem a timpanonban lenne a helyük. Tévedés lenne ezt az ellentétet azzal feloldani, hogy Mária ölében ott ül a gyermek Jézus s így a Megváltó jelen van a timpanonban, hiszen az országot Szűz Máriának ajánlja fel Szent István. Mária-ábrázolásokkal a timpanonban már a XII. században találkozunk, azonban ezeken az Istenanya csak az egyik bibliai jelenet szereplője. Rendszerint a három királyok imádását ábrázolták, ahol a főhelyet ugyan Mária foglalja el, ölében a gyermek Jézussal, de a jelenetben kétségtelenül a most született Megváltó a főszereplő. Ugyanez áll a „Bemutatás a templomban“, a „Menekülés Egyiptomba“, s a többi, ritkábban ábrázolt jelenetre is. A középkori művészetben Mária először a chartres-i nyugati kapun jelenik meg a timpanonban. Ölében a gyermek Jézus, kétoldalt adoráló angyalok, ami világosan mutatja, hogy itt „Maiestas“ ábrázolásról van szó. A XII. század közepén vagyunk, 1145 körül készült a timpanon. Pár évvel később a párisi Notre-Damo ú. n. Szent Anna-kapuján tovább bővül és fejlődik a téma. Itt a trónoló Máriát és a gyermek Jézust angyalok fogják közre, kezükben füstölővel, de mellettük még két világi szereplő is helyet kapott: VII. Lajos francia király és Maurice de Sully, Páris püspöke (20. kép). A párisi székesegyházát 1163-ban kezdik építeni és 1182-ben szentelik fel. Valószínű, hogy a kapu kevéssel ezelőtt már kész, hiszen VII. Lajos 1180-ban meghalt, Sully pedig 1196-ban. A felszenteléskor azonban még nem készült el teljesen a templom, a XIII. században, sőt a következő elején is építkeznek. A XIII. század eleji építési periódusba esik a nyugati homlokzat és a kapuk kiképzése, azonban a déli, Szent Anna-kapu timpanonját, néhány részlettel együtt átmentették az új kapuba, nyilván a templomot építő király, illetve a püspök ábrázolása miatt.54 A Notre Dame timpanon domborműve tehát valószínűleg a nyolcvanas évek elején készült, amit építési adatokon kívül az is valószínűsít, hogy a stílusa közel áll az idézett Chartres-i dombormű stílusához, egyesek egy műhely alkotásának tartják.55 Az ikonográfiái impulzust feltétlenül Chartres-böl kapta Páris püspöke s kőfaragója hűségesen utánozta a példaképet.56 A magyar és a francia ábrázolás nagyon közel áll. Eszter19 54 Lasteyrie, R.: La date de la porté Saint Anne. (Bulletin Monumental. LXVII. k. 1903. 179—204. 1.) 55 Máié, E.: Le portail Sainte Anne á Notre Dame de Paris. (Revue de kart ancien et moderne. 1897. II. 231. 1.) 56 A párisi és a chartres-i dombormű viszonyáról találóan írja Lasteyrie, hogy az előbbi egy másolónak banális kópiája, nem pedig ugyanannak a műhelynek alkotása. A párisi dombormű különben erősen megrongálódott még a forradalom alatt, tanulmányomban én is a helyén álló másolatot közlöm, ami ikonográfiái szempontból ugyanúgy használható. 2*