Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
mennyiségű élelmiszer biztonságos tárolása nem kis gondot jelentett. Az ágyúpark ugrásszerű növelése pedig csak jámbor óhaj lehetett. A magyar várak tüzérsége 1526 előtt is minimális volt. Amit össze lehetett szedni a központi részekről, az ott veszett Mohácsnál. 1541 után pedig egész sor várat kellett ellátni ágyúval. Az országban ágyúgyártás viszont szinte nem létezett. Bécs fegyvertára ugyan jelentős volt, de azt aligha akarta Ferdinánd gyengíteni, hiszen joggal tarthatott attól, hogy a szultán odáig is eljut! De az ágyú magában még nem elég. Tűzmester is kell. S aligha túl- zunk, hogy könnyebb volt félszáz kóbor gyalogot vagy lovas zsoldost fogadni, mint egyetlen ügyes tűzmestert.86 Esztergom erősségét az eddigi történetírás talán kissé túlbecsülte, pglda rá Esztergom történetének egyik kitűnő, fáradhatatlan kutatója, aki a következőket írta: „Hazai és külföldi történetírók egyaránt tisztában vannak azzal, hogy Esztergomot 1543-ban őrségének hűtlensége, árulása juttatta török kézbe.”87 Az esztergomi őrség ostrom előtti helyzetéről az említetteken kívül Lascanónak, a várkapitánynak a selmeciekhez írott levelei tartalmaznak még értékes adatokat. Esztergom volt helyzeténél fogva az a hely, ahová a leggyorsabban és a legpontosabban érkezhettek a kémek hírei a budai törökök tevékenysége felől. 1543. január 24-én arról írt a selmecieknek Lascano, hogy a budai Báli pasa utódjává Mehmed béget nevezték ki. Május 12-én Báli ugyanazon hó 6-án bekövetkezett haláláról tudósította a selmecieket az esztergomi kapitány, aki, úgy látszik, a közeli bányavárost rendszeresen ellátta hírekkel. Június 7-én arról írt, hogy Mehmed bég elfoglalta a budai pasa tisztét. Lascano ekkor még Szulejmán vereségében reménykedett. Arra alapozta ezt az elképzelését, hogy mivel a szultán előnyomulása általában igen lassú (ezúttal azonban példán felül gyors volt, pedig még közben ostromokra is vállalkozott!), Ferdinánd nagy sereget gyűjthet, és sikerrel mérkőzhet meg a szultánnal. Isztambul és Buda, illetve Bécs és Buda távolságát alapul véve sokan ringatták magukat ebben a hitben másfél századon át. A valóság azonban más volt, míg Szulejmán 1000 km-t haladt, a birodalmi sereg még össze sem gyűlt a kiindulási helyén; ha össze is gyűlt, csak nagyon lassan vonult a hadszíntér felé. Ezt az magyarázza, hogy a Habs86 MAROSI ENDRE: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar várrendszer kiépítésében 1541-1592 között. HK 1974. 28-74. old. 87 NÉMETHY LAJOS: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második Évkönyve. Esztergom, 1898.41. old. MAROSI: Török várostromokról írt munkájában a 440-441. old.-on kétségbevonta az árulást, illetve annak szerepét a vár elfoglalásában.
